A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Arthaber Gusztáv: A déli Bakony werfeni rétegeiből és kagylómeszéből származó új cephalopoda-faunájának revíziója
4 A Déli-Bakony werfenii ét egeinek és kagyló meszének új cepha lopoda-leletei. 4 mészből és a nagyvázsonyi 1 vörös, sárga és sárgásbarna meszekből és márványokból: Ceratites aviticus MOJS. Ceratites subnodosus MOJS. » Rothi MOJS. » nov. for. indet. » Barrandei MOJS. Balatonites Zitteli MOJS. » cordevolicus MOJS. Ptychites Stachei MOJS. » Petersi MOJS. » gibbus BEN. » Riccardi MOJS. » ajf. gibbus BEN. » trinodosus MOJS. » flexuosus MOJS. LÓCZY LAJOS és LACZICÓ DEZSŐ urak újabb gyűjtései különösen a felső kagylómészről való ismereteinket rendkívül kitágították, úgy hogy a Bakonyt jelenleg már olyan fauna képviseli, a mely tartalmasságra nézve, semmivel sem áll mögötte a leggazdagabb lelőhelyeknek, minők Han-Bulog és Haliluci Boszniában és Gross-Rei fling és Schreyeralm az Északi-Alpokban. Megelőzve egy másik czikkemet, a mely az alpesi triászról a Lethaea geögnostica hasábjain rövid idő múlva meg fog jelenni, jónak látom itt néhány szóval a reiflingi cephalopoda-fekhely szintezéséről megemlékezni, minthogy ezt a továbbiakban ismételten össze kell hasonlítanom a bakonyi leletekkel. A reiflingi-mész cephalopoda-faunáját, a melyet a «Beiträge zur Palaeontologie Ost.-Ung.» X. kötetében írtam le, úgy fogtuk fel, mint az alsó-kagylómészhez tartozó faunát. — Ez a szintezés onnan eredt, hogy néhány ceratites-példányt Ceratites binodosus-ndk határoztam meg. Minthogy ezt a tipust MOJSISOVICS EDE is valódi C. binodosusnak nyilvánítá, s e mellett ez, még egész sorozat olyan formával társult, a melyeket eddigelé csak a mélyebb zónában találtunk, így tehát úgy látszott, hogy minden körülmény a mélyebb szintezés mellett szól. -—BITTNER SÁNDOR azonban, a ki a Rhynchonella trinodosi előfordulása alapján ezen szintezés helyességében kételkedett, arra figyelmeztetett engemet, hogy a reiflingi C. binodosus szigorúan véve még a C. trinodosus formacsoportjába tartozik! Ezt a következőképen magyarázhatjuk: a C. binodosus a C. trinodosus-koz rendkívül közel áll; tulajdonkép csak rövid formasorozat kezdő és végső tagját jelöli ez a két species, a melyek között azonban számos átmenet van. MOJSISOVICS (Cephalop. d. Medit. Triasp. pag. 30) különbségeit úgy formulázza, hogy a C. binodosus-riak kétszerannyinál kevesebb marginális, mint laterális tüskéje van. A C. trinodosus-riak ellenben mindig legalább is kétszerannyi, 1 Ez a hely megfelel az újabb gyűjtések Barnag, Kiserdő lelethelyének.
