A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Jaekel Ottó: Placochelys placodonta a Bakony felső triászkorú rétegeiből
77 Placochelys placodonta J aekel. ALREND : PLACODONTA m. (== KAM. PLACODONTES V. MEYER). 1. CSALÁD: PEACODONTIDAE m. (= MACROCEPHALI v. MEYER). GEN.: Placodus AGASSIZ. 2. CSALÁD: PLACOCHELIDAE m. (= PLATYCEPHAL1 v. MEYER). GEN.: Cyamodus H. v. MEYER. GEN.: Placochelys JAEKEL. A PLACODONTÁK RENDSZERTANI HELYZETE. v. MÜNSTER gróf, 1 AGASSIZ LAJOS 2 és v. MEYER HERMANN 3 első tévedését, a mely szerint a Placodontának fogai halfogak lettek volna, OWEN RICHARD , 4 a kinek alkalma volt néhány Placodonta-koponyát közelebbről megvizsgálni, végérvényesen helyesbítette. Ö a Placodontáknak a csúszómászók egyes osztályaihoz való közelebbi rokonságát illetőleg, elsősorban arra a hasonlóságra utalt, a mely a Placodus- és Nothosauriusnem (Simosaurus, Pistosaurus és Nothosaurius) koponyaalkotása közt felismerhető. Az újabban napfényre került Placodonta-koponyák, a melyek OWEN kitűnő munkájának megjelenése után kerültek elő és v. MEYER-nek álltak rendelkezésére, arra késztették a németországi másodkorbeli Sauriusok eme kitűnő monográfusát, hogy a Placodontákkal behatóan foglalkozzék. 5 Minthogy BRAUN ER.-nak már előbb megjelent értekezése ö a csúszómászók szervezetének nagyon hiányos ismeretén alapult, ezért jóval mélyebbre hatoló tanulmányozást igényelt. MEYER arra az eredményre jutott, hogy a Placodonták a csúszómászók külön családjának tekintendők, a mely családon belül Macrocephali és Platycephali néven két csoportot különböztetett meg; az előbbibe sorozta a Placodus--nemet, az utóbbiba a Placodus rostratus MÜNSTER és P. laticeps számára felállított Cyamodus-nemet. A Placodontáknak más Sauriusokhoz való viszonyát illetőleg azt mondja (lásd idézett művének 183. lapján), hogy a Placodontáknak a Simosaurus és Pistosaurus-nemhez való, OwEN-tól hangsúlyozott hasonlatossága csak külső és hogy ezen alakok szervezete a részletekben nagyon sok különbséget rejt magában. Nevezetesen, hogy a Placodonták és Nothosauriusok hátulsó koponyafalának kiöblösödése különböző módon jött létre. MEYER azonkívül rámutat bizonyos hasonlatosságra, a mely a Placodonták és a Dicynodonták fejváza közt felismerhető, csakhogy itt is kiemeli a kettőt elválasztó lényeges különbségeket és megjegyzi, hogy csakis a Dicynodon lacerticeps OWEN koponyája emlékeztet némileg a Placodus-éra. 1 Graf v. MÜNSTER: Fossile Fischzähne von Bayreuth. Bayreuth, 1830; ferner: Beiträge zur Petrefactenkunde. Heft 4. 1843. pag. 123. 2 L. AGASSIZ: Recherches sur les Poissons fossiles. Tome II. 1833—43. 3 HERM. v. MEYER: Fossile Fische aus dem Muschelkalk von Jena, (Juerfurt und Espenstadt. (Palaeontographica. 1849.) 4 RICH. OWEN : Description of the Skull and Teeth of the Placodus laticeps Owen, with indications of other new Species of Placodus and evidence of the Saurian Nature of that genus. Philosophical Transactions. London, 1858. 5 Programm zum Jahresbericht der k. Kreislandwirtschafts- und Gewerbeschule zu Bayreuth für 1861/62. h H. v. MEYER : Die Placodonten, eine Familie von Sauriern der Trias ; Palaeontographica. Band XI. Heft 4.
