A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Jaekel Ottó: Placochelys placodonta a Bakony felső triászkorú rétegeiből
67 Placochelys placodonta J aekel. marad, azonfelül véleményem szerint az ilyen feltevés teljesen fölösleges is. A tarkólemez egyrészt mint primus inter pares teljesen beleillik a peremlemezek alkotta koszorúba, még pedig különösen egyszerűen az oly alakoknál, a melyeknél a peremlemezek alkotta koszorú a neurocostális pánczéltól teljesen elvált és ezt független koszorúként körülövezi, úgy hogy csak elül a tarkólemeznél és hátul a farklemeznél marad összefüggésben a neurocostális pánczéllal. Másrészről nem látom be, hogy miért keletkezett volna e helyen a bőrben tarkólemez, a melynek tulajdonképen csak mint egy nagyobb hátpánczélnak elülső pereme volna hivatva a nyakizomzatnak támasztó pontot nyújtani. Én tehát azon a nézeten vagyok, hogy a tarkólemez nem egyéb, mint legelülső peremlemez, és homologonját egy vagy két, olyan középütt fekvő perembúbban keresem, aminő valószínűleg a Placochelys búbos pánczéljának elülső peremét kísérhette (X tábla) Ugyanebbe a rendszerbe, a melyhez a most említett hátoldali kutikuláris elemek tartoznak, valók a gasztráliák vagy hasbordák, a melyek a hasoldali bordavégekhez támaszkodva, a hasvért hátsó részét alkotják. 4. További bőreredetű rendszernek volna tekintendő a Dermochelydák búbos pánczélja GOETTE szerint a Dermochelydákhoz tartozó fajokon a kutikuláris perempánczél ismét kiegészítődön volna egy teljes pánczéllá. Minthogy azonban az amerikai és európai krétából származó, leginkább specziálizálódott Chelonidáknál, a melyek valószínűleg a Dermochelydák őseinek tarthatók, a peremlemezek nagyon redukálódtak, de semmi esetre sem a rendezkedtek el Dermochelyda pánczélra jellemző módon, azt hiszem, mégis csak fel kell tennünk, hogy a peremlemezek legnagyobbrészt eltűntek és csak azután vette kezdetét a Dermochelyda-pánczél újjáalakulása, így minden nehézség nélkül megkapjuk annak a magyarázatát is, hogy az új búbos pánczél miért nőtte túl a tarkólemezt. 5. A legifjabb származék, a mely még teljesen a bőr epidermiséhez tartozik, alkotja e felfogás szerint a teknősök szaruvázát. Ha már most megkísérelnők a Placochelys pánczélját ebbe az adott keretbe beleilleszteni, akkor feltételezhetnők, hogy a Placochelys szárazföldi őseinek már volt olyan epidermális szarubúbókból álló pánczélja, mint a milyen a Nothosauridák sorában a Placochelys-en (X. tábla) és a Psepliosauruson (36. ábra) fordul elő és a szarubúbok elrendezése is hasonló lehetett. A vízben való tartózkodással karöltve a szarubúbok alatt, az irhában kezdetét vette a Placochelys-nél és a többi említett Nothosauridánál az elcsontosodás. Ily módon vastag, kúpalakú csontbúbokból álló törzspánczél keletkezik, melynek peremén a most említett kúpalakú csontbúbok különösen nagyon felduzzadnak, a perem alatt azonban vékony pikkelyek alakjában a mellső és hátsó végtagok között fekvő alacsony oldalfelületek befödésére szolgálnak. Ezen bőreredetű pánczél alatt laposodnak el azután a felső bordadarabok és válnak a kemény pánczél belső támaszaivá. Hasoldalvást megvastagodnak és megerősbödnek a disztális bordarészek és velők összenőnek a hasbordák, melyek különösen a disztális bordarészek közötti közökben lapszerűen kiszélesednek és megvastagodnak. így keletkezik tehát a Placochelys hátoldalán a bőreredetű búbos pánczél, a mely alatt a íelső ívszárak és a hátoldali bordarészek ugyan erős támaszul szolgálnak, de nem alkotnak még összefüggő hátvértet. A hasoldalon a disztális bordarészek és a bőreredetű abdominális váz (gastralia) összeforradása folytán hasvért keletkezik. 5*
