A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Jaekel Ottó: Placochelys placodonta a Bakony felső triászkorú rétegeiből

66 Placochelys placodonta J aekel. ama nézete mellett, hogy a teknősök csontos hátpánczélja, a peremlemezeket nem tekintve, lényegesen a felső ívszárakból és a hátoldali bordarészekből alakul, úgy másfelől úgy hiszem a Placochclys-en uralkodó körülményekből világos, hogy a teknősök hasvértje a kulcscsonti részeket nem tekintve, a bőreredetű hasbordáknak a hasoldali bordarészekkel való összenövése útján keletkezett. A teknősök pánczéljának eredete talán a gerinczesek vázképződésének legérdekesebb problémája. Meggyőződésem szerint azonban mindaddig, a míg tagadjuk a külső és belső váz fejlődésbeli összefüggését, egy lépéssel sem közelíthetjük meg megoldását. Ha azonban sutba dobjuk ezt a didaktikusán kihegyezett tézist, akkor a teknőspánczél éppen az eddig kétségbevont vonatkozásainak bonyolódottságai által válik fölöttébb tanulságossá. Jóllehet ama nézet ellen, mely a bordákat eredetileg a bőrből származtatja, még nagyon sok nyomós érvet lehet felhozni, a neuraliákra mint felső ívszárakra a bőrből való eredés nem szorul bizonyításra Az ősi palaeozoikus hüllőknél (pl. Stegocephaláknál) a stereosternum és a kétéltűeknél a felső ívszárak mint páros bőrpikkelyek keletkeznek és a velők homolog koponyacsontok, jelesen a felső nyakszírtcsontok (occipitalia superiora), a falcsontok (parietalia), a homlokcsontok (frontalia) és az orrcsontok (nasalia) ezt az eredetet bizonyítják. Később ezek is látszólag épp úgy mint a bordák, a törzs izomzatának hatása következtében a belvázba illeszkednek bele. Ezért ezek a részek a teknősöknél is éles ellentétben állanak a peremlemezekkel (beleértve a tarkó- és farklemezt is), melyek bőreredetüket még az egyéni fejlődés során is világosan elénk tárják. Ezt, miként már jeleztük, GOETTE kimutatta, de ő a tulajdonképeni peremlemezek közül a tarkólemezt és a hasvért elemeit, mint a bőrcsontoknak korábbi nemzedékét kirekesztette. Ha én a tarkólemezt és a hasvértet illető kérdésben más nézeten vagyok, ezzel korántsem tagadom a bőrcsontoknak egymás után következő generáczióinak elméletét, nem vonom kétségbe ezen elmélet termékeny voltát és kibővíthetőségét sem. Ezeknek a dermális vagy cuticularis csontbúboknak epidermális szarubúbokból való keletkezése mellett szól az a körülmény is, hogy az utóbbiak hasonló módon rendezkednek el, mint a peremlemezek, de határaikban teljesen függetlenek a neurocostalis pánczéltól A csontbúboknak szarubúbokból való képződését ugyan nem morphogenetikailag, hanem élettanilag szemlélteti a Dermochelydáknál másodízben keletkező búbos pánczél. A teknősöknél tehát nem kevesebb, mint 5 csontbevándorlást találunk, a mely az epidermisből a bőralatti kötőszövetbe irányul. 1. A legősibb rendszert, az úgynevezett törzsváz, azaz a nyolcz thecalis borda és a felső ívszárak képviselnék. 2. A most említett részeknél későbben vándoroltak be a haspánczél kulcscsonti részei (clavicula és interclavicula), ezeknek bőreredete ugyanis még egészen világos. 3. Egy újabb rendszer keletkeznék azon elcsontosodás által, a mely a szarupikkelyek alatt és azokon belül az irhában (cutis) ment végbe, még pedig valószínűleg akkor, a mikor birtokosai a szárazföldi életet felcserélték a vízivel. Ezt a rendszert legtisztábban látjuk a Placochelys búbos pánczéljában. A typikus teknősökön belőlük csak a peremlemezek keletkeztek, beleértve az elül fekvő tarkólemezt és a középütt, hátul fekvő farklemezt. Bár az, hogy ebben az esetben a tarkólemez, mint GOETTE állítja, ősibb, mint a többi peremlemezek és a farklemezek, az egésznek felfogására lényegtelen