A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Jaekel Ottó: Gerinczes állatok maradványai a Bakony triászrétegeiből
18 Gerinczes állatok maradványai a Bakony triaszrétegeiből. 1 1 2. ábráján lerajzoltam. Legyen a veszprémi márgából (vagy a Balaton-vidéki alsó keuperbó'l) származó új faj neve: Palaeobatis balatonensis. Az egyetlen fog, melyet a 6. ábra tüntet fel, az állkapocs szárának közepetájáról való; hossza 8, szélessége 2'8 mm. Hybodus Laczkói n. sp. A sajnos nagyon is sokféleképen alkalmazott Hybodus AG. genus-névről nem régen úgy nyilatkoztam, 1 hogy czélszerű volna ezt a nevet csak az AGASSIZ-ÍŐI eleinte az úszószárny-tüskékre vonatkoztatott értelemben használni, minthogy ez nagyon különböző jellegű fogakra fölöttébb jogosulatlan módon alkalmaztatott. Ezt a kibontakozást azért vélem előnyösnek, mert ez idő szerint még nem lehet a nagyobbrészt az Acrodonták-hoz tartozó tüskéket ezeknek egyes nemei között szétosztani. Azt valószínűtlennek tartom, hogy ez az úszószárny-tüske, melyet LACZKÓ tanár úr tiszteletére nevezek el, fajilag az előbb leírt Palaeobatis-íoghoz tartoznék, mert a fogak és a tüskék közötti egyébként szokásos mértékviszony szerint ez a tüske 7. ábra. A Hybodus Laczkói háti úszószárnyának tüskéje; a eredeti nagyságban, b kétszer nagyítva. a foghoz képest kétszer nagyobb volna. A tüske csúcsa a 7b. ábrán kétszeres nagyítással van lerajzolva és a tüske mind a két mellső lapján mintegy hét léczet mutat. Ezek a léczek elhelyezkedésükben kissé szabálytalanok, a mennyiben nemcsak gyenge hajlásokat és duzzadásokat viselnek, hanem a tüskének alsó legfiatalabb részében új léczek is ékelődnek a régiek közé. Az alak a Hybodus dimidiatus AG.-IIOZ közeledik, de ennek csaknem még egyszer annyi lécze van; van azonban a berlini palaeontologiar múzeumban egy, a thüringiai Lettenkohle-bői származó tüske, mely a veszprémivel azonosnak látszik. FAM. HETERODONTIDAE. A régi mesozoicumból ebbe az alakkörbe valók a következő nemek: Nemacanthus (= Desmacantlius QUENST.), Palaeospinax EGERTON, a fogalakok közül a legtöbb Hybodus minor (AG.) aut., a fiatalabb mesozoi typusok közül az úgynevezett Acrodus Solenhofenből, valamint a Gomphodus REUSS (egy Heterodontus mellső fogai) a krétából, végül a Heterodontus (= Cestracion) élő alakjai. Minthogy az utóbbinak fiatalkorában csak olyan csúcsos fogai vannak, a milyenek a Palaeospinax és a jurabeli Heterodontus-éi nagyobbrészt, a babforma hátsó fogak, melyek az élő 1 JAEKEL: Über Hybodus AG .; Sitzber. d. Gesellschaft naturforschender Freunde in Berlin. 1898, 135—146. old.
