A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Diener Károly: Újabb megfigyelések a déli Bakony kagylómész-Cephalopodáin
Újabb megfigyelések a Déli Bakony kagylómész- Cep J ialopo c láin. 25 d) Hajmdskér. 5. sz. Orthoceras campanile MOJS. Ceratites trinodosus MOJS. » aviticus MOJS. » cordevolicus MOJS. (II. tábla 3. ábra). Egy kitűnően megtartott és 60 mm. magas példány. Héjának felszíne majdnem teljesen sima és már az utolsó kanyarulat elejétől fogva díszítmény nélküli. Az externis rész szinte laposnak mondható. A köldök, melyet mérsékelt magasságú és merőleges köldökfal határol, valamivel szűkebb, mint a MOJSISOVICS E.-től (Cephalopoden der Mediterranen Triasprovinz, p. 26, Taf. 5 — 7) leábrázolt eredeti példányokon, melyek a Buchenstein melletti Ruaz gasteropoda-meszéből és a felsőőrsi reiflingi mészből származnak. A szóban forgó példány legérdekesebb jellege, hogy az utolsó kanyarulat mellső szélének közelében több átmeneti szájszél mutatkozik. Ezek egy lapos és hátrafelé irányuló kiöblösödéssel húzódnak sugaras irányban a köldökperemtől az oldalakon át egész a peremtájig, melynek közelében, a szájszegélynek egy igen feltűnő, karélyszerű, előre irányuló meghosszabbodása látható. E példányon az átmeneti szájszélek, tekintve a szájszegélynek az oldalak peremtája mentén s a külső részen át haladó meghosszabodását, megegyeznek a Ceratites laqueatus LINDSTR. és a C. Nathorsti MOJS. alakokkal, mely utóbbiakat a Spitzbergák Daouella-mesze\bő\ ismerjük (E. v. MOJSISOVICS, Arktische Triasfaunen, Mém Acad. Imper. de sciences, St.-Petersbourg, VII. sér., T. XXXIII, Nr. 6, 1886, Taf. IX, Fig. 2 und 3). Az átmeneti szájszegélyek e két arktikus triasz-ceratit-en is feltűnően előre nyúlnak a külső régióban Ceratites cf. lenis HAUER. Egy nagy, élgerinczes, de oldaldiszítmény nélküli ceratites külső részének töredékei vannak előttem, melyek a fent nevezett fajra utalnak. Ez pedig a hozzá igen közelálló C. aviticus MOJS.-tói főleg laposan élezett convex részének erősebb, gerinczszerű felduzzadása által különbözik. Egészen azonos formájú külső részszel bír ama példány, a melyet HAUER F. a Beiträge zur Kenntniss der Cephalapoden aus der Trias von Bosnien (Denkschr. d. kais. Acad. d. Wissensch. Wien, math, nat. Cl. Bd. LXIII. 1899)czímű közleményének második részében (VI. tábla 1. ábra) lerajzol és a mely Haliluci kagylómeszéből származik. Ceratites perauritus nov. sp. (II. tábla, 1 ábra.) Ezen érdekes faj a mediterrán triászból eddigelé ismeretlen, új tipus képviselője A C. gosaviensis Mojs.-hez csatlakozik, de kifejlett állapotában lényegesen eltér tőle a parabola-alakú sarlófülek fellépése által. A rendelkezésemre álló anyagban ezen alaknak csak egy, lakókamrával ellátott, de egyébként fogyatékos példány a képviselője, a mely a teljes diagnosis megállapítására alig elegendő ugyan, de mindamellett világosan feltünteti ezen új csoportnak leglényegesebb jellegeit. A belső kanyarulatok, melyeket az utolsó
