A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Diener Károly: Újabb megfigyelések a déli Bakony kagylómész-Cephalopodáin
24 Újabb megfigyelések a Déli Bakony kagylómész- Cep Jialopo c láin. 24 20 mm. átmérőjű kis példány, melynek kamravarrata igen jól látható. A varratok minden lényeges jellemökben jól megegyeznek MOJSISOVICS E. (Die Cephalopoden der mediterranen Triasprovinz; Abhandl. k. k. Reichsanst. X. Bd. Taf. L1I, Eig. 2) ábrájával. De a járulékos nyergek magasságában és a megfelelő járulékos karélyok mélységében mutatkozó különbség csekélyebb. Azonkívül e példányon az első főnyereg ép oly magas, mint a második járulékos nyereg. Ptychites flexuosus MOJS. Ez a faj, a melyhez alkalmasint a legtöbb ugyanezen lelethelyről származó és tüzetesebben meg nem határozható ptychites tartozik, úgy látszik, a bakonyi reiflingi meszek leggyakoribb kövülete. A faj meghatározására az anyag, sajnos, csak ritkán elegendő; főképen azért, mert a ptychites genusban a fajokat oly szűk határok közé szorítják, a melyek a különben is bajosan megkülönböztethető ptychytek közt a szabatosságot megnehezítik. b) Bar nag Orthoceras sp. ind. Pleuronautilus cf. semicostatus MOJS. Egy kanyarulat-töredék 70 mm. magas kőmagva. Keresztmetszetének viszonya és díszítése jól megegyezik a Mojsisovics-tól (Die Cephalopoden der mediterranen Triasprovinz, Taf. LXXXVl, Fig. 1) lerajzolt és a Reutte mellőli Trinodosus-mészből származó eredeti példánynyal. Hogy e fajtól a BEVRICH-ÍŐI Nautilus semicostatus néven leírt és későbben a P. Pichleri HAUER-rel egyesített Pleuronautilus különbözik, azt már ARTHABF.R is (Die Cephalopodenfaune der Rciflinger Kalke 1. Abth.; Beiträge zur Geol. und Pal. Oesterr.-Ungarns Bd. X, p. 33) hangsúlyozta. Ceratites trinodosus MOJS. A róla elnevezett zóna ezen vezéralakja több és kitűnően megtartott példányban van előttem. Rajtok a peremtüskék száma az oldaltüskék számának a kétszeresét is felülmúlja. Ezen csoport Ceratitjaiból, melyeket eddig a bakonyi reiflingi meszekből ismerek, még nem találtam oly alakot, melyen az oldal-, illetve a köldöktüskék száma a peremtüskék számának felénél nagyobb lett volna és ez alapon a MOJSISOVICS E.-től megállapított diagnózis értelmében (1. c., p. 30) a Ceratites binodosus HAUER-IJOZ volna sorozandó. Ceratites cf. aviticus MOJS. Ptychites cf. gibbus BEN. c) Köveskálla. Ceratites cf. trinodosus MOJS. » cf. aviticus MOJS. » cf. subnodosus MOJS. » cf. cordevolicus MOJS.
