A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Méhes Gyula: Bakonyi triászkorú ostracodák
34 Bakonyi triászkorú ostracodák. való nagy hasonlósága sem vitatható el. Feltűnő tény gyanánt kell megállapítanom azt is, hogy a jelenleg is élő állatok ugyanolyan százalékban vannak képviselve, mint a mezozoikusok, a mi a faunának sajátságos jelenkori színezetet kölcsönöz, s a Balaton vidékének triász tengerfaunáját nagyon hasonlónak mutatja a mostani Atlanti-Oceán Európa partvidékein elterülő részeihez. Feltűnő, hogy az egyes családokon belül hogy oszlanak meg a fajok. A Cypridae családnak, melynek leginkább édesvízi képviselői vannak, csak egy képviselője került elő a bakonyi triászképződményekből, míg a másik három családnak, melynek fajai kis kivétellel, vagy kizárólagosan csak tengerben élnek, igen nagy számmal vezetnek. Különösen feltűnő a Bairdiidae család, mely az 1 nemen belül 20 faj, illetve fajtával szerepel. Hazánk területéről ez idő szerint a Bairdia nem képviselője mint élő állat nincs kimutatva, nem sikerült eddig fiatal harmadidőszaki képződményekből sem kimutatni, de már az eocenből és oligocenből ismerjük képviselőiket PÁVAY 1 és HÉJJAS 3 dolgozataiból. Az ide vonatkozó ismeretek még nagyon hézagosak. A leírt fajok közül egyeseknek úgy függőleges, mint vízszintes elterjedése nagy, s feltűnő nagy gyakoriságuk, úgy hogy valósággal jellemzik néha a szinteket. Ilyen pl. a Bairdia Dadayi, mely három szintből ismeretes három lelethelyről, a Bairdia (?) problematica, mely nagy számban került elő négy szintből. Nagy elterjedési köre van a Cytheridea Csopakensisnek is. Olyan fajunk, mely valamennyi rétegben előjönne, nincs ugyan, vannak azonban olyanok, melyek több rétegben fordulnak elő. Egyesek a jelenig is követhetők, pl. Cythereis convexa (BAIRD). Az ismert alakok között négy olyan faj is szerepel, melyek mai tengerekben jelenleg is élnek. Ezeknek faji azonosságához kétség nem férhet. Közülök kettő, u. m. a Cythere mamillata B RADY és a Cytherella abyssorum G. 0. SARS eddig más képződményekből kövesült állapotban nincsen kimutatva. Evvel csak megerősíthetem sok más búvárnak, újabban EŰGER-nek 3 vizsgálódásait, ki a „Gazelle" expedíció ostracodáinak feldolgozása alkalmával kimutatja, hogy az általa leírt 149 faj közül 69-et kövület gyanánt is ismerünk, még pedig legnagyobb részét a pliocenból, kevesebbet az eocenból, s legkevesebbet a krétából. Itteni triászvizsgálataim nyilvánvalóvá teszik, hogy még olyan magas szervezetek is, mint az ostracodák, a Föld történetének oly hosszú korszakain keresztül változatlanul maradhattak fenn, minek oka minden valószínűség szerint kis mértékű átidomuló és variáló képességükben, s azokban a létföltételekben kereshető, melyek a maiakhoz hasonlók lehettek. Ugyanezt állapította meg VADÁSZ 4 a foraminiferákról, melyeket ugyanezekből a bakonyi rétegekből vizsgált. Mindezeket összefoglalva, a következő eredményekhez jutunk: A Bakonyvidék triászkorú üledékeiből kikerült ostracoda fauna jellege — a mellékelt tábla szerint 1 PÁVAY ELEK: Kolozsvár környékének földtani viszonyai. Földt. Int. Evk., Pest, 1871. 3 HÉJJAS IMRE: Erdély tertiär Ostrakodái. Orvos Term. Tud. Ért., Kolozsvár 1892. „ „ Palaeontologiai tanulmányok. Kolozsvár. 1894. 3 L. EGGER. 1 Loc. cit.