A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Méhes Gyula: Bakonyi triászkorú ostracodák

34 Bakonyi triászkorú ostracodák. való nagy hasonlósága sem vitatható el. Feltűnő tény gyanánt kell megállapítanom azt is, hogy a jelenleg is élő állatok ugyanolyan százalékban vannak képviselve, mint a mezozoikusok, a mi a faunának sajátságos jelenkori színezetet kölcsönöz, s a Balaton vidékének triász tengerfaunáját nagyon hasonlónak mutatja a mostani Atlanti-Oceán Európa partvidékein elterülő részeihez. Feltűnő, hogy az egyes családokon belül hogy oszlanak meg a fajok. A Cy­pridae családnak, melynek leginkább édesvízi képviselői vannak, csak egy képvise­lője került elő a bakonyi triászképződményekből, míg a másik három családnak, melynek fajai kis kivétellel, vagy kizárólagosan csak tengerben élnek, igen nagy számmal vezetnek. Különösen feltűnő a Bairdiidae család, mely az 1 nemen belül 20 faj, illetve fajtával szerepel. Hazánk területéről ez idő szerint a Bairdia nem képviselője mint élő állat nincs kimutatva, nem sikerült eddig fiatal harmadidőszaki képződményekből sem kimutatni, de már az eocenből és oligocenből ismerjük képviselőiket PÁVAY 1 és HÉJJAS 3 dolgozataiból. Az ide vonatkozó ismeretek még nagyon hézagosak. A leírt fajok közül egyeseknek úgy függőleges, mint vízszintes elterjedése nagy, s feltűnő nagy gyakoriságuk, úgy hogy valósággal jellemzik néha a szin­teket. Ilyen pl. a Bairdia Dadayi, mely három szintből ismeretes három lelet­helyről, a Bairdia (?) problematica, mely nagy számban került elő négy szintből. Nagy elterjedési köre van a Cytheridea Csopakensis­nek is. Olyan fajunk, mely valamennyi rétegben előjönne, nincs ugyan, vannak azonban olyanok, melyek több rétegben fordulnak elő. Egyesek a jelenig is követ­hetők, pl. Cythereis convexa (BAIRD). Az ismert alakok között négy olyan faj is szerepel, melyek mai tengerekben jelenleg is élnek. Ezeknek faji azonosságához kétség nem férhet. Közülök kettő, u. m. a Cythere mamillata B RADY és a Cytherella abyssorum G. 0. SARS eddig más képződményekből kövesült állapotban nincsen kimutatva. Evvel csak megerősíthetem sok más búvárnak, újabban EŰGER-nek 3 vizsgálódásait, ki a „Gazelle" expedíció ostracodáinak feldolgozása alkalmával kimutatja, hogy az általa leírt 149 faj közül 69-et kövület gyanánt is ismerünk, még pedig legnagyobb részét a pliocenból, kevesebbet az eocenból, s legkevesebbet a krétából. Itteni triászvizsgálataim nyilvánvalóvá teszik, hogy még olyan magas szer­vezetek is, mint az ostracodák, a Föld történetének oly hosszú korszakain keresztül változatlanul maradhattak fenn, minek oka minden valószínűség szerint kis mértékű átidomuló és variáló képességükben, s azokban a létföltételekben kereshető, melyek a maiakhoz hasonlók lehettek. Ugyanezt állapította meg VADÁSZ 4 a foraminiferákról, melyeket ugyanezekből a bakonyi rétegekből vizsgált. Mindezeket összefoglalva, a következő eredményekhez jutunk: A Bakonyvidék triászkorú üledékeiből kikerült ostracoda fauna jellege — a mellékelt tábla szerint 1 PÁVAY ELEK: Kolozsvár környékének földtani viszonyai. Földt. Int. Evk., Pest, 1871. 3 HÉJJAS IMRE: Erdély tertiär Ostrakodái. Orvos Term. Tud. Ért., Kolozsvár 1892. „ „ Palaeontologiai tanulmányok. Kolozsvár. 1894. 3 L. EGGER. 1 Loc. cit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom