A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Méhes Gyula: Bakonyi triászkorú ostracodák
35 Bakonyi triászkorú ostracodák. — az eddig ismeretes alakok alapján közel áll a harmadidőszakhoz, de vannak benne tisztán mezozoos és ma élö alakok is. A fauna jellegét a Bairdiidae család képviselői adják meg, melyek az Alpok eddig tanulmányozott rétegeiből is elég sok fajt szolgáltattak. Ez a körülmény az alpi és bakonyi triászképződmények ismert ostrocoda fauna rokonságára utal. Feltűnő, hogy a Cypridae családnak egy nemen belül csak egy faja van, s ez a tény a kagylósrákok fejlődéstörténetét is újabb megvilágításban mutathatja be, a mennyiben G. W. M ÜLLER 1 szerint a tengeri Cypridák jóval korábban jelentek meg, mint az édesvíziek, pedig ez a tény ennek talán éppen a megfordítottját bizonyítaná. Teljes bizonyossággal ehhez a kérdéshez csakis sok adat alapján szólhatunk hozzá. Ezzel szemben a Cypridae család közeli rokonai, a Bairdiidae család képviselői igen nagy számmal jelennek meg és az itteni adatok alapján uralkodók. A Cypridák többnyire fenéken élő szervezetek, melyek az alzatot elhagyva, a víznek fenékhez közelebb eső rétegeiben is könnyen mozognak; a Biardiidák mind tengerfenéken lakó állatok, melyek szeretik a nagy mélységeket, a hol jól érzik magukat. A többi családok képviselői közül azok, melyek jelenleg is élnek, 50—750 m. mélységek közt találtattak. Ilyen viszonyok közt élhettek azok is, melyek képviselőit ez időszerint nem ismerjük Ha ezeket szem előtt tartjuk, azokra az eredményekre jutunk, hogy a bakonyi ostracodát tartalmazó triászüledékek is legfeljebb sekély tenger melyebb részeiben keletkeztek, a hol a tárgyalt kagylósrák fauna otthonosan érezte magát. Ezt bizonyítja a Cypridae, Bairdiidae, Cytheridae családoknak későbbi szerepe és elterjedése. A Bairdiida-k, mint kizárólagosan tengerfenéken lakó állatok a triász tengerben jelentékeny szerepet játszanak, mert szervezetük teljesen megfelel a környezetnek, melyben létrejöttek. Megvolt eredetiségében az őshaza még az eocenben és oligocénben is, melyben szintén előfordulnak, de már nem olyan nagy számmal; míg a pliocénben, melyben a magyarországi tenger már erősen elegyes vizű, szervezetüket nem tudják úgy módosítani, hogy ehhez alkalmazkodnának, úgy hogy teljesen kipusztúlnak. Ez idő szerint a pliocenből, illetve az ez után következő képződményekből hazánkból a Bairdiidae családnak egy képviselője sem ismeretes. Evvel szemben a Cypridá-k jóval későbben jelennek meg, a harmadidőszakban már erős fejlődést mutatnak, s nagy elterjedési kört érnek el, míg a jelen időszakban édes- és szikes vizeinkben — melyeknek természetéhez egész szervezetük hasonúlt — igen nagy számú képviselőt tüntetnek fel, mint azt DADAY JENŐ 2 kimutatta. Igen kis mértékű átidomulási és variáló képességüket jól használták fel a Cytheridá-V., melyek édes- és tengervízben egyaránt élnek. A triász tengerben nagy elterjedésűek, a harmadidőszakban szintén sok képviselőjüket ismerjük, különösen a pliocen elegyes vizű tengereiből s innen egész a jelenig követhetjük őket. Édes vizeinkben jelenleg is él néhány képviselője e családnak, s látjuk, hogy azon szervezetek, melyek a megváltozott életkörülményekhez alkalmazkodni, hasonulni tudnak, fennmaradnak, ellenkező esetben hihalnak 1 Loc. cit. 200. o. 2 DADAY JENŐ: A magyarországi kagylósrákok magánrajza. Budapest, 1900.
