A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
61 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. világa. Míg az alsó-triasztól kezdve a wengeni-rétegekig, ezeket beleértve, az ammoneafejlődés folytonosságát figyelhetjük meg, miként ez különben az Alpok kisebb vidékein ritkán vagy sohasem fordul elő, addig a Bakony magasabb triasza ismét az ismert hézagosságot mutatja. Ez a hézagosság lényegében mindenesetre a dolomitos és márgás facies túlnyomó voltában gyökerezik. Az arcestidák (Arcestes, Joannites, Sphingites stb.), valamint a cladiscitidák tudvalevőleg általában kerülik az iszapos tengereket. 1 A megaphyllites és a monophyllites épp olyan érzékenyek. De a sct.-cassiani helyettesítés hiányára a badiotites és klipsteinia jellemző nemeknek a hiánya épp oly fontos, mint a Trachyc. Aon, S a idus, furcatum, Basileus és más jellemző fajok elő nem fordulása. Hogy Veszprémnél kizárólag a Trachyceras Aon zónájának a fedüjében fellépő közép-karniumi rétegek vannak képviselve, épp oly biztossággal következik a fiatalabb nemek föllépéséből: Carnites, Isculites, Clionites és Sirenites (illetőleg Anasirenites), a melyek közül az utóbb nevezettek nem is olyan ritkák. Azt a kérdést, hogy az alsó-ausztriai t7'achyceras-\nx\akba.n még a Trach. Aon zónájának aequivalensei vájjon képviselve vannak-e, vagy pedig a trachyceras-pala is egészen a raibli-rétegek kerületébe esik-e,' 2 itt nem szükséges magyarázni. Mindenkép áll az, hogy Veszprémnél a brekcziás mész és márga Spiriferina Bittneri-ve\ nov. nom. (= Sp. fortis BITTN. ex parte, a Trach. bakonicum tartalmú dolomit és a Daotiella Lommeli tartalmú füredi mész között) cephalopoda nélküli aequivalense a Trach. Aon zónájának. Épp úgy mint a cassiani zóna faunájának, hiányzik a Tropites subbullatus 3 jellemző faunájának is minden nyoma. A legfelső veszprémi márga kövületekben gazdag, azonban ammonitekben szegény szintje a Physocardia Hornigi BITTN. sp. (= Craspedodon BITTNER 1899 non DOLLO 1879) és a Placochelys-szeA, hasonlóan, mint a tori-rétegek — a Tropites subbullatus zónáját képviselik. Tudvalevőleg ez utóbbit — Salzkammergut és Bladen környékének kivételével — az Alpokban is rendkívül ritkán figyelték meg. Másrészt a jellemző physocardia, egy «megalodontidae, diceras héjformával» az Alpok felső tori-rétegeiben a Torer-Scharte (Raibl) és a Paternsattel (Sexten) mellett igen gyakori. Tehát, a miként egy alkalommal már javasoltam, 4 a Jeruzsálemhegy physocardlás-rétegeü, a veszprémi középtriasz legmagasabb zónáját is torirétegeknek nevezhetjük. Míg a bakonyi középtriasz részletes osztályozása kifejlettebb, mint az Alpok egyes vidékein, addig a felső-triasz (Dachstein-dolomit) felosztására az alapvonásokban is csak általános megegyezést lehet az alpesi felső triaszszal kimutatni. Magyarországban is az alsó részekben uralkodnak, HOERNES szerint, a kicsiny megalodonfajok, míg a nagyobb alakok, mint a conchodus, a felső részekben. Ezen osztályozáson fölül utóiratomban a Bakony kagylófaunájáról fogok beszélni. 1 Sct-Cassian mellett levő Stuores-Schneid eruptiv kőzetekből képződött tufás márgáinak kivételével. 2 M OJSISOVICS : Gebirge um Hallstatt, II., 821. old. 3 Tropites az Anatropites, Paratropites és Paulotropites csoportjaival; Entomoceras, Margarites, Anatomiles, Homerites, Barrandeites, Choristoceras stb. 4 Neues Jahrbuch für Mineralogie, 1902., II., p. 130., 131. old.
