A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
40 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. Trachyceras baconicum MOJS. (Protrachyceras). X. tábla, 1. ábra. MOJSISOVICS: Gebirge um Hallstatt, II., 170. tábla, 5—10. ábrák. A Mojsisovics-tól a Track, austriacum rétegeiből és a Bakonyból leírt faj Veszprémnél a Sintérdomb fehér dolomitjában, a Track, austriacum vezérkövületével együtt fordul elő. A keskeny, meglehetős magasszájú alak számos tüskespirálisáról és lapos oldalairól jól fölismerhető. De az elmosódott lenyomatokat és a valamivel jobban megmaradt kőmagvakat a czukorszerűen szemcsés dolomitból csak akkor bírtam biztosan meghatározni, a mikor a bécsi geologiai intézet igazgatóságának a szívességéből az eredeti példányokhoz hozzáférhettem. Alig van még két olyan előfordulás, a melyben a megegyező faj oly különbözően maradt volna meg, mint Feuerkogel sötétvörös márványában és Veszprém fehér dolomitjában. Nyolcz, többé-kevésbbé világosan megtartott példány a magyar királyi földtani intézetben. Trachyceras cf. Aspasia MOJS. (Protrachyceras). IX. tábla, 4 a, b ábrák. MOJSISOVICS: Gebirge um Hallstatt, II, 631. old., 168. tábla, 12., 13. ábrák, var. 169. tábla, 1. ábra. A szóbanforgó faj a Track. baconicum-\.ó\ mindenekelőtt egymástól távolabb álló bordáival, azután kevesebb számú tüskespirálisával különbözik. A Sintérdomb fehér dolomitjában való előjövetelét már DIENER KÁROLY ismerte, és csak kevéssé világos lenyomatain múlik, hogy meghatározását fentartással adhatom. Minthogy a Track. Aspasia Feuerkogelen is a Tr. austriacum és baconicum fajokkal együtt fordul elő, azért a fajnak Magyarországon való kimutatása sem volna föltűnő. Nagyobb fontosságú a Hallstattnál is a Tr. austriacum rétegeit jellemző fajnak összehasonlítása a vörös Schlernplateau rétegeiben előforduló egy trackyceras-fajjal, a melyet KOKEN a Track. Arckelaus, DIENER pedig a Tr. Aspasia («•cf. Aspasia» ?f fajokkal hasonlított össze (IX. tábla 5. ábra). A darab oldaldiszítése némi megegyezést mutat a Track. Aspasia fajjal ; hasonló, közepes átmérőnél a Trackyc. Aspasia 5—6, a Tr Arckelaus és a Schlernről származó példány 6 tüskespirálist mutat. Továbbá a wengeni fajon és a tiroli darabon a kanyarulatok lekerekítettek és széles háttal vannak ellátva, míg a Tr. Aspasid-nak keskeny a háta és laposak az oldalai. A főkülönbség mégis a varrat fejlődésében gyökerezik, a mely a Tr. Aspasid-n sokkal előbbre haladt, mint a Tr. Arckelaus-on és a schlerni példányon; még a Tr. Aspasia (168. tábla, 12. ábra) felényivel kisebb eredeti példánya is mélyen szétágazó, villás nyergeket mutat, míg a Tr. Arckelaus-on alig némi rovátkolást ismerhetünk föl. 2 Csekélyebb nagyság 1 Protrachyceras cf. Aspasia Mojs. (?) DIENER-nél: Neues Jahrb. für Mineralogie etc. 1901., II. kötet, 1. tábla, 4. ábra, 34—35. old. A preparálatlan darab nem sikerült ábrázolása semmiféle fogalmat nem ad az alakjáról. 2 Érdemes lenne megfontolni, vájjon a varrat továbbfejlődése által kifejezett különbség a trachycerasok csoportosítására nézve nem nagyobb jelentőségtí-e, mint a külső bütykök egyszerű vagy kettős alakja.
