A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
41 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. (->- ; 1) mellett a karélyok is, bár kevésbbé mélyen vannak besülyedve, de sokkal változatosabban vannak fogazva. Míg az alak és a díszítés még némi összehasonlítást megengednek, addig a varrat — a mely eddiggelé sem a Tr. Aspasid-w, sem a Tr. Archelaus-on (Schiern) nincs kiszabadítva — azt mutatja, hogy a két összehasonlított darabnak csak kevés hasonlatossága és semmiféle rokonsága sincs egymáshoz. A schlerni példánynak a tipusos wengeni-rétegekbó'l származó Tr. Archelaus darabjaival való összehasonlítása közeli vonatkozást mutat a belső kanyarulatok kicsiny kőmagvához (MOJSISOVICS: Medi- f terrane Trias, 19. tábla, 9. ábra, Marmo- /—x s—\ / lata), de ez a megegyezés csak a közeli / 1 J /"V rokon alakok kezdő kanyarulatainak meg- r I J / í/j egyezését fogja tanúsítani. Fontosabb az p 4 ( \ V/N' IfyJ a hasonlatosság, a melyet a schlerni pél- ^ V\vPu f H dány mutat azokhoz a hasonlókép erősen ( ) \ A ' \ díszített, hosszú tüskékkel ellátott nagy A T \ \ darabokhoz, a melyek Felső-Örs felső- V í s wengeni (= füredi) meszéből kerültek napfényre (MOJSISOVICS: id. h. 31. tábla, fi vYy ) ( 1. ábra.). Némi csekély különbség a \(/0 \ flíL 3) 3j \ / tiroli példány szűkebben sorakozó bor- [/) HI V (/ SÍ f ( dáiban nyilvánul. Szembeötlőbb az a f) ' c\ rO 1 \l~~r tény, hogy hasonló nagyság mellett, a ) V 11 C a fiatalabb (raibli) darab nyergei sok- \[iy v pO \ i / I } kai kevésbbé rovátkoltak, mint az idő- 4/ 1 / sebb (wengeni) példányé (V. ö. 2/i fa // \ hlj nagyságban rajzolt szövegábránkat az Vv" id. h. 1 d ábrájával). A karély-fejlődést illetőleg tehát nemcsak semmiféle előrehaladás nincs a meglehetős hosszú geologiai életkorban, hanem csaknem visszalépés mutatkozik. De a csekély különbség mellett különös megjelelés alig mutatkozik 13. ábra. 1, 1 a. Trachyceras Aspasia Mojs. (Protrachyceras). MOJSISOVICS eredeti példányának keresztmetszete és varrata. A Trachyc. austriacum zónájából. Feuerkogel, Hallstatt mellett. 2a, 2b. Trachyceras Archelaus LBE mut. Schlernplateau-rétegek (alsó-raibli emelet). Leg. et det. KOKEN E. Keresztmetszet és varrat ( s/,), összehasonlításul az eltérő Tr. Aspaszd-va\. czélszerűnek. A schlerni és a rablirétegekben általában egészen szórványosan mutatkozó példány mindenesetre két fontos tényt magyaráz meg: 1. Az ammonita-faunának élénk fejlődése és a szintekkel egybevágó változása mellett a leggyakoribb fajokból mindig megmaradnak egyes példányok, így a Tr. Curionii a wengeni-rétegekbe, sőt a Ír Archelaus a raibli-rétegek bázisáig (Schlernplateau) fölmegy. 2. Ezek a megmaradó alakok csak csekély alakváltozást mutatnak, és így a zónaosztályozás érvényessége ellen való ellenbizonyíték gyanánt, ezt föl nem hozhatjuk. Állandóságuk azonban másrészt érthetővé teszi valódi gátolt és visszaütő alakok föllépését (Lecanites, Proavites, Isculites, Lobites stb.). Hála KOKEN tanár úr és a bécsi geologiai intézet előzékenységének, az összes figyelembe vehető eredeti
