A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
28 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. fönn. A magyar daraboknak hat bütyökspirálisuk 1 van; MOJSISOVICS ábrái csak ötöt mutatnak, míg D'ARCHIAC eredeti leírásában hatot említ föl. A felületi díszítésükben élesen és jól megmaradt töredékek értelmezése a Mora d'Ebro mellett PHILIPPI-ÍŐI gyűjtött számos példánynyal való összehasonlítás által lett lehetséges. A spanyol példányok MOJSISOVICS ábráival és leírásával teljesen megegyeznek, s mindezek kissé evolutabbak, mint a magyar példányok; ezeknél a köldöktüskék és az első erősebb oldaltüskesorok között levő távolság olykép tágul ki, hogy a közbülső térben még egy kicsiny tüskesor jelenik meg. Ezen aprólékos különbségek alapján, a darab töredékes állapota mellett, új név fölállításáról szó sem lehet, annál kevésbbé, minthogy a Trach. ]/ Tillanovae-\\é\ a lényeges különbségek a lakókamra díszítésében és a belső kanyarulatokban gyökereznek. Fontos az a megfigyelés, hogy a Vámos-Katrabocza termőhelyen a Trach. Curionii mellett ezen nemnek még egy második faja is megvan, a melynek viszonya teljes biztossággal a felső-kagylómész buchensteini-rétegeire utal, a mint Mora d'Ebro előfordulását legjobban jellemezhetjük. ALNEM: ANOLC1TES. Trachyceras (Anolcites) doleriticum MOJS. IX. tábla, 2. ábra. — — MOJSISOVICS: Mediterrane Triasprovinz, 103. old., 13. tábla, 5. ábra; 37. tábla, 1. ábra. A szóbanforgó példány, a bordák valamivel durvább kiképződése által átmenetet mutat a Trach. julium (id. h. 13. tábla, 4., 5. ábrák) fajhoz. De a külső rész kiképződése (egy világosan látszó és egy másik alig látható bütyöksorral) a Trach. doleriticum-r\dk felel meg. A kanyarulatok csekély vastagsága hasonlókép a Trach. doleriticum.-éva\ egyezik. Termőhelye: a Mojsisovics-tól említett s Budapesten található példányokon kívül egy második lakókamrás példányt Felső-Örs mellett a Forráshegyen találtam, a fehér, krétaszerű mészkőben; ez a példány a breslaui egyetem múzeumában van. Ennek a fajnak az Arpadites-hez tartozó «Clionites alnem»-mel való nevezetes hasonlóságára legyen elég csupán ráutalnom. Trachyceras (Anolcites) Richthofeni MOJS. VI. tábla, 5. ábra. MOJSISOVICS: Mediterr. Trias, 105. old., 23. tábla, 4., 5. ábrák; 37. tábla, 5. ábra. Néhány tűrhetően megmaradt példány, Somhegy és Vámos-Katrabocza vörös meszéből, olyan jól megegyezik MOJSISOVICS ábráival, hogy ennek a fajnak előfordulását biztosnak kell tekintenünk; bár DIENER csak cf. jelzéssel idézte. A Forráshegyről (a szürke füredi mészből) is van egy ide tartozó darabom. A friauli Monte-Clapsavon vörös meszéből MOJSISOVICS már ábrázolta ezt az 1 Hat bütyöksort ugyan egymás fölött kétségtelenül nem számolhattam meg. Az egyik töredék a héj konvex részét foglalja magában három bütyöksorral, a másik az oldalfelületet öt bütyöksorral, míg a konvex rész hiányzik. De a két töredék kombinácziójáböl következtetve, alig kételkedhetünk, hogy hat sor ne fordulna elő.
