A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
27 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. Trachyceras longobardicum MOJS. (Protrachycéras). VI. tábla, 3. ábra. — — MOJSISOVICS: id. műve 126. old., 20. tábla, 1. ábra s különösen 18. tábla, 5. ábra. Egy Balaton-Szőllősről való kis példány, a melyet DIENER Protrachycéras ladinum fajnak határozott (id. m. 16 oldal), bizonyosan a föntebbi fajhoz tartozik. Míg a Trach. ladinum, nagy példányain is, mindig hat tüskespirálist mutat, addig a Tr. longobardicum-ndk már kis darabjain is hét, nagy darabjain pedig nyolcz tüskespiráléja van. Ezenkívül a nyergei nincsenek olyan mélyen besülyedve, mint a Tr. ladinumon. Nem egészen ilyen biztosan határozható meg egy vámos-katraboczai nagy lakókamrának töredéke; azonban ez is határozottan különbözik a Tr. ladinum hasonló példányaitól és rendkívül hasonlít MOJSISOVICS 20. táblájának 1. ábrájához. Trachyceras Prohasileus n. sp. (Protrachycéras). V. tábla, 3. ábra. (V. ö. V. tábla, 4. ábra.) Csaknem teljesen megmaradt középnagyságú példány ez, a mely növekedése alakjára nézve megfelel a fiatalabb (cassiani) Trach. Basileus embrionális kanyarulatának. Ez a faj, a miként ezt a Stuores-élen gyűjtött példányaim is mutatják, sima kanyarulatokkal kezdó'dik, a melyek ugyanolyan magasak, mint a milyen szélesek. Az idősebb fajnál a kifejlett példány is, a melynél a külső bütykök meglehetős későn jelentkeznek, megtartja ezen nagyságbeli viszonyokat. A Trach. Basileus-on ellenben igen gyorsan jelentkezik a hajlam a kanyarulatok magasságbeli növekedésére. A szóbanforgó példány egy nem egész világosan megmaradóit szájnyílás mögött s/ 4 kanyarulat hosszaságú lakókamrát mutat. Varrata egyszerű és rövid külső karélyból, gyengén fogazott első oldalkarélyból és egy kis második oldalkarélyból áll. Rokona továbbá a Trach. armatum MSTR.; különösen az a nagy példány, a melyet MOJSISOVICS : Mediterrane Trias művében, a 34. tábla 2. ábráján előtüntet, alakjára nézve igen hasonló és csak erősebb bordáival különbözik. Itt mégis konvergencziás-jelenségről van szó, minthogy a kis cassiani kovás kőmagvak (id. h. 24. tábla, 35., 36. ábrák) eltérő diszítést mutatnak. Termőhelye: Vámos-Katrabocza sötétvörös, tömött meszében, azaz ugyanabban a kőzetben, a mely a Trach. Curionii MOJS. mut. nov. rubra-1 tartalmazza. Trachyceras Villanovae D'ARCH. var. (Protrachycéras). VI. tábla, 6—7 a, b. ábrák. MOJSISOVICS: Mediterrane Trias, 120. old., 32. tábla, 2—5. ábrák. Azon jellemző díszítés, a melyet MOJSISOVICS oly behatóan írt le, két vámoskatraboczai lakókamratöredéken is megtalálható, a mely töredékek eddigelé meghatározatlanul maradtak. Ámbár — a miként látszik — csekély modifikáczió forog
