A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
Pótlékok a kagylós mész faunához. 73 Arcestes (Proarcestes) cf. ausseanus HAU. Arcestes ausseanus MOJSISOVICS E.: Gebirge um Hallstatt, LI. tábla, 1—4 ábra, XXXIII. tábla, 28, 31. ábra. A gömbös arcestes-ek aránylag gyakoriak a meszes márgákban; egy 2 cm. átmérőjű példány teljesen világosan mutatja az arcestes egyhegyű nyergét, valamint a meglehetős jól látható egyenes vonalú duzzanatot, a melyek — kettenkint egy kanyarulaton — a fajt jellemzik. A fogyatékos maradványok meghatározására mindenesetre lényegesebbek voltak, mint az ábrák, a HAUER-től meghatározott s az annak idején ROEMER FERDINÁNDnak küldött hallstatti darabbal, valamint a számos Epidaurosból való példánynyal való összehasonlítás. Termőhelye : egy jobban meghatározható példány és kicsiny átmetszetei a Soly melletti Fenyveserdőből a füredi mész fedüjében. Joannites cf. cymbiformis WULF . em. MOJS. Egy kicsiny kőmag teljes világossággal feltünteti a Joannites jellemző osztott nyergeit. A fajok tudvalevőleg a labiális duzzanatok száma szerint (Joannites Joannis Austriae 2, Joannites cymbiformis 3, a Joannites Klipsteini 4 — 5 labiális duzzanattal) különböztethetők meg. Valamennyi három faj a cassiáni rétegekben kezdődik és egészen a raibli emeletig fölmennek, így valóban szabadjon azt a kérdést fölvetnünk, vájjon a növekedésnek nagyobb vagy kisebb siettetése, a mi a 2—4 duzzanat meglevésében fejeződik ki, mint egy faji jelleg tekinthető-e vagy nem egyszerűen növekedési jelenség jut-e e mellett kifejezésre. Mindenesetre a szóbanlevő esetben egyedül kérdéses szintmeghatározás részére az a kérdés közömbös, hogy a Solyból való darab mint cf. cymbiformis vagy cf. Joannis Austriae jelöltessék. Egy kanyarulatnak mintegy a fele világosan megmaradt és ezen egy labiális duzzanat látszik. A Joannites cf. Klipsteini 4 labiális duzzanattal tehát nem kérdéses. Termőhelye: alsókarniai cephalopodás mészmárga ; Soly mellett a Fenyveserdő. Orlhoceras sp. Az előbb leírt ammoneákkal együtt találtam még egy orthoceras kamráját subczentrális siphóval. Lecanites cf. L. Lóczyi FRECH. Egy kicsiny sima ammonit lapos oldalakkal, általános habitusában a Lecanites Lóczyi FRECH 1 fajhoz oly közel áll, hogy én ezt, bár lobái hiányoznak, a Lecanites nemhez sorozhattam. Az egyéb alakokból legföljebb a Gymnites incultus csoportja jön még tekintetbe. 1 Uj Cephalopodák a Déli-Bakony triász rétegeiből, X. tábla, 4. ábra, 44. oldal.
