A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
Pótlékok a kagylós mész faunához. 74 A Lecanites Lóczyi-xA való faji azonossága helyesen nem tételezhető fel, minthogy ez a faj tetemesen involutabb, mint a Lecanites n. sp. Másrészt a hasonlóképpen tekintetbe vehető Lecanites sibyllinus FRECH 1 ismét lényegesen díszesebb, mint a Lecanites n. sp Hasonlókép, mint külső alakjában, tekintettel a karniai rétegek legmélyebb szintjeiben való előfordulására, az új faj átmenetben van a wengeni Tridentinus rétegekből ismeretes Lecanites sibyllinus FRECH (egész evolut) és a raibli rétegekből való Lecanites Lóczyi (meglehetős involut) ismeretes fajok között. 2 Termőhelye : Kádárta, a faluba vezető úttól É.-Ny. felé. 1 Id. h. II. tábla, 4. ábra, 16. oldal. 2 A kőzet pontosabb összehasonlítása mellett és a föltárások ismételt meglátogatása után LACZKÓ DEZSŐ tanár úrral arra az eredményre jutottam, hogy úgy Solyon és Kádártán, mint BÖCKH JÁNOS klasszikus profiljában a felsőörsi Malomvölgy Forráshegyén a füredi mész hiányzik. A többnyire wengeni cephalopodákból álló kövületek, a miket a szerző a Bakony új triasz-cephalopodáiról szóló művének 26—36. oldalain és az 51. oldalon levő táblázaton, mint a füredi mészből származókat felsorol, nem a füredi mészhez tartoznak, hanem a vörös tridentinus-mész márgás fáczieszéhez, a melyeket valamennyi többi előjövetelben a jó feltárások mellett ösmerünk. Felsőőrsön a márgás wengeni rétegeken a tridentinus-zóna jól rétegzett druzás dolomit, a mi a karniai márgás meszekkel váltakozik. A Lecanites Sibillinus FRECH, a melyet a felsőörsi völgytalpon LACZKÓ szabadon heverve talált, valószínűleg a tridentinus-mész világosszürke márgás meszéből származik. A Lecanites n. sp. affinis Lóczyi FRECH Kádártárói, a legmélyebb karniai rétegekből való. A Lecanites Lóczyi FRECH a veszprémi márgák középső szintjében feküdt. Azonban ezen átmeneti alakok valószínű függélyes elterjedése csak a wengeni és a karniai rétegekre szorítkozik. Nyilvánvaló, hogy FRECH ezen cephalopoda-leletek besorozását a «füredi mészbe» Mojsisovics EDE tekintélyére alapította. Nagy munkájában ugyanis: «Die Cephalopoden der mediterranen Triasprovinz» (Abh. der k. k. Geol. R.-Anst. X. kötet, Wien, 1882), a hol MOJSISOVICS EDE a 312. oldalon fönntartással a vörös meszekre következő fehér «füredi meszet» az alsó részbe tette, mint cephalopodás faunát s ebben egy további osztályozáshoz a Trachyceras Archelaus zónáját gyanította. De jelenleg tanácsosabbnak tartja a cephalopodák eloszlását a helyileg változott fizikai viszonyok következményeként fölfogni. BÖCKH JÁNOS szabatos leírása szerint azonban a füredi mész nem cserélendő fel azzal a fehér krétás forráshegyi mészkővel, a honnét a Mojsisovics-tól leírt és a 311. oldalon a) alatt felsorolt cephalopodák származnak, a melyeknek jegyzéke a következő : Dinarites Misanii Mojs., TV. doleriticum Mojs., Tr. julitim Mojs., Tr. Stürzenbaumi Mojs., TV. Archelaus LAUB., Celtites epolensis Mojs., Lobites Bouéi Mojs. BÖCKH JÁNOS ugyanis a füredi meszet csaknem kövületnélkülinek mondja, csak kizsákmányolatlan trachyceras-töredékeket, egyéb cephalopodákat és brachiopodamaradványokat említ a Daonella Lo?nmeli tartalmú világosszürke tömött mész mellett. A gyér kövületmaradványok azonban a tridentinus mész kövületeitől szemmel láthatólag különböznek. BÖCKH JÁNOS a tőlem s LACZKÓ tanártól megfigyelt wengeni tridentinus mésznek felső fehér, márgás rétegeit nem ilyenekül írta le és hajlandó volt ezeket a felsőörsi rétegeket a felső márgacsoporthoz sorozni. Az ő felfogása szerint a füredi meszek sem faunisztikailag, sem petrografiailag a felsőörsi vagy más helyek márgás rétegeivel nem egyeztethetők össze. Kimerítőbben a sztratigrafiai részben fogom ezt a kérdést tárgyalni. LÓCZY LAJOS.
