A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
Pótlékok a kagylósmészfaunához. 67 Brachiopodás meszek d) a veszprém—csopaki út felső márgájában. Waldheimia (Cruratula) carinthiaca ROTHPL. ein. BITTNER. (IX. tábla la—2/ábra.) BITTNER: Brachiopoden der alpinen Trias 127. old., IV. tábla, 17. ábra. BITTNER idézett munkájának 128. oldalán tisztába hozza ezen faj belső szerkezetét, a mely a kovás meszekben a Megalodus carinthiacus tartalmú rétegek alapján igen gyakori. Ott talált példányaimat annak idején BITTNER-nek küldöttem, a ki azokat meg is határozta. Néhány példány, a melyet LÓCZY LAJOS egyetemi tanár úr gyűjtött 1903-ban a felső márga d mészpadjaiból Tódi-mező mellett, keletre a csopakveszprémi úttól, teljesen megegyezik BITTNER eredeti meghatározásaival és egész megegyező szintből, azaz a raibli rétegek közepéből származnak. BITTNER beható leírásához nincs mit hozzátennem; azonban a bizonyíték, hogy a Raibl szintjében állandó faj Magyarországon ugyanabban a horizontban lép föl és itt is, ott is Megalodus carinthiacus kíséri, felújított ábrázolást kíván. Ez annál szükségesebb volt, minthogy az az ábra, a melyet BITTNER a IV. tábla 17. ábráján a külső oldalról ad, nem sikerült. Én annál kevésbbé lehettem abban a helyzetben, hogy az én raibli és veszprémi példányaimat ezen ábra szerint meghatározzam, mivel a faj vatiácziós terjedelme tetemes. Előfordulnak ugyanis hegyescsőrű (2d) és egyenletesen lekerekített (1vékony (2 a) és vastag (2 e) alakok egymás mellett és átmenetekkel összekötve. Termőhelye: középső és felső raibli rétegek. A felső márga d meszeiben, Tódi-mezőn, keletre a csopak-veszprémi úttól. Kovás meszek a raibli rés alatt és Gorno mellett Lombardiában. Kagylók és brachiopodák a sándorhegyi mészből f). A Sándorhegy meszét Balatonfüred fölött, az arácsi határon, egy kis kőbányában fejtik és ez igen gazdag kövületekben, habár a fajok száma nem épen sok. Evekkel ezelőtt a következő fajokat gyűjtöttem, a melyek részben a tori és raibli rétegekben jönnek elő, részben már a rhaetiai emeletre utalnak : 1. Mysidioptera incurvistriata WÖHRM. em. BITTNER. (1. alább) 2. Lima austriaca BITTN. 3 Lima Lóczyi BITTN. (Lamellibr. III. tábla, 1—4. ábra) 4. Ostrea montis caprilis KLIPST. (L följebb az alsótriaszbeli vezérkövületek leírásában, 30. old., V. tábla, 1. ábra.) 5. Gonodus Mellingi HAU. (L. följebb 57. old.) 6. Myophoria inaequistriata KLIPST. 7. Terebratula julica BITTN. 8. » » var. Wöhrmanniana BITTN. 9. » piriformis SUESS. mut. nov, alexandrina. (L. 68. old.) 10. Amphiclina squamula BITTN. 11. Atliyris (Spirigera) balatonica BITTN. 5*
