A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
Pótlékok a kagylós mész faunához. 61 van dolgunk, a melynek felépítésén mindenesetre lényegesen részt vesznek a megalodontidák és a melynek vastagsága magában az Alpokban csekély távolságra tetemesen változhat. A raibli rés kifejlődésével a magyar szelvény e szerint határozottan megegyezik, míg a Raibltől keletre levő vidék (Römertal) fácziesze tetemesen eltér. 1 Én már évekkel ezelőtt megismertem Balatonfüred szép feltárásait feleségemmel együtt, a ki tudományos utazásaimban fáradhatatlan kísérőm volt és vele együtt sokat gyűjtöttem is. A többi alakokat már BITTNER SÁNDOR leírta. A legfontosabb s legteljesebb gyűjtéseket LÓCZY LAJOS egyetemi tanár úr 1905 és 1907 nyarán végezte. A wengeni rétegek (füredi mész) fedűjében újból megállapított fajok a következőkben fölsorolvák és ábrázolvák. A felső-cassiáni rétegek (a) esthériás márgái. Az alsó esthériás márgák (a) a különböző s egymástól nem messze fekvő lelőhelyekről a következő fajokat tartalmazzák : Estheria Lóczyi FRECH. Rhynchonella tricostata MSTR. (St. Cassian és Seelandalp). Gonodus astartiformis MSTR. sp. (St. Cassian: Stuores és Richthofen-Riff.) Anoplophora Pappi n. sp. Eltekintve az egy új fajtól, valamennyi talált faj az a márgának a felső cassiáni rétegekhez való tartozása mellett szól. Gonodus astartif ormis és Rhynchonella tricostata cassiáni fajok és az Estheria Lóczyi Veszprém mellett (Monoszló s Csicsó mellett Zala vármegyében) a cassiáni időszak mélyebb rétegeit jellemzi. 1. Estheria Lóczyi FRECH. — Pótlékok a bakonyi triaszkagylókhoz és cephalopodákhoz. 25. old., V. ö. IX. tábla, 7. ábra. A világos (sárgásbarna s világosszürke) márgákban (a) és meszekben a veszprémi márga bázisán Balatonfüred mellett előforduló estheria általában a tőlem Veszprém mellett megkülönböztetett alakkal megegyezik. Ugyanezt Monoszló és Csicsó mellett (Zala vármegyében) LÓCZY LAJOS és LACZKÓ DEZSŐ tanár urak is újból megtalálták. Minthogy én évekkel ezelőtt Dr. ARTHABER úrral együtt a raibli rés alatt, hasonlóan a felső cassiáni rétegeknek megfelelő szintben estheriákat találtam, azért az összehasonlítás a magyar maradványokkal nekem kívánatosnak látszott. Mégis az tünt ki, hogy a raibli alak (IX. tábla, 7. ábra) a német Esthei'ia mmuta egy varietását mutatja. A raibli változat ismérvei (var. nov. rablensis) a következők : 1 A Balaton mellett, északkeletre a csopak-veszprémi úttól egy dolomitvonulatnak a föllépését vettük észre, a mely mind hatalmasabbá fejlődve, végre a Forráshegy szelvényében, a felsőörsi Malomvölgyben a kövületben gazdag wengeni rétegek fedűjében a fődolomitba vágódik be. — LÓCZY LAJOS.
