A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Bakonyi triasz-gastropodák
4 Bakonyi triasz-gastroj)odá k. tengely irányában erősen megnyúlt. Teljesen eltérő még a kanyarulatok csúcsi részének díszítése is, amennyiben több meglehetősen egyenlő hosszanti, vagyis spirális bordával van diszítve; míg a set.-cassiani M. B/umi-ná\ és a forráshegyi alaknál a bemetszés szalagját kétfelől kisérő' spirális bordákon kívül a csúcsi részen csak egy erősebb spirális borda van és néha még egy gyengébb második is. A forráshegyi alaknál a spiralis borda a csúcsi rész közepén, míg a M. Blumi-ná\ többnyire — bár nem mindig — a varrat közelében van. A forráshegyi Murchisonia a kanyarulatok magasságát illetőleg is megegyezik a set.-cassiáni alakkal. Különbségnek tekinthető talán az, hogy az oldali él (a bemetszés bordájának alsó határán) az M. Blumi-n élesebb. Ezt a körülményt azonban nem lehet mértékadónak tekinteni, minthogy a forráshegyi példány észrevehetó'leg kimart felületű. Biztos megkülönböztetési jelleg van azonban a két alak között a kanyarulatok magasságában, mely a M. hungarica-náX sokkal kisebb, meg aztán a kanyarulatok lassabban is nőnek, a ház pedig nem pupa-alakú, hengeres, mint a M. Blumi-ná\ szokott lenni, hanem kúpos. A marmolata mészben előforduló Cheilotoma Avisii ). BÖHM, 1 alakját tekintve, inkább hasonlít a Ch. acuta MsTR.-hez, mint a Ch. Blumii-hoz, a miért is a Ch. hungarica-hoz sem hasonlít. A Ch. hungarica apicalis oldalán csak egy erős hosszborda van, míg a Ch. Avisii-nál kettő-három. Termőhelye: A felső-örsi (Zala m.) Forráshegy, 1 példány. III. Vörös meszek. Proarcestes subtrideniinus MOJS.-sal. E rétegek csigái feltűnően kevés vonatkozásban vannak a velük körülbelül hasonlókorú Esinomész-beliekkel. Sokkal jobban hasonlítanak a set.-cassiáni rétegek némely alakjaihoz; igen jellemzők azonban azok az alakok, melyek a hallstatti mész (karni Aonoides-rétegek) alakjaihoz hasonlítanak. Ez utóbbi körülmény okául a hallstatti Rétegekkel való faciesbeli megegyezést tekinthetjük. 1. Euryalox Böckhi KITTL N. F I. tábla, 2. ábra Ez az alak emlékeztet a kagylómészbeli Sagana 2 juvavica Ko.-ra, valamint az Aonoides-rétegekben és a még magasabb szintekben előforduló A. geovietrica Ko.-ra is. Míg az Aonoides-rétegekben elterjedt S. Hoernesi (STUR) és a ritkább 6". bellisculpta Ko. 3 tőle lényegesen eltérnek. 1 B ÖHM : Marm. 227. old., XV. tábla, 21. ábra. 2 A KoKEN-től fölállított (Hallstatt, Jahrb. d. G. R.-A. 1896, 75. old.) Sagana-nem, COSSMANN szerint (Révue erit. de paléozool. 1897, 140. old.), már le van foglalva egy arachnida-nemre, miért is COSSMANN a Sagana név helyett az itt használt Euryalox-ot hozza javaslatba. 3 KOKEN: Hallstatt, 40. old.
