A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 47 padok a dachsteini mész legalsóbb részéből, tehát a Cardita oolithok fedőjéből, valók. 1 A paleontologiai lelet alapján ladini rétegekre lehet következtetni. BÖSE régebbi szintezése ennek jobban is felel meg. A daonellák BITTNER szerint ( BÖSE közlése) Daonella Richthofeni és a D. cassiana-hoz hasonlítanak. Egy e példányok mellett fekvő feljegyzés azt bizonyítja, hogy BITTNER a daonella-kat tényleg az előbb említett két 9. ábra. 10. ábra. Daonella cf. indica BITTNER a Ramsau-dolomitból a Lattenhegységben Hochmaistól nyugatra (Salzburg), gyűjtötte BÖSE E. (Term, nagys.) Eredetije a wieni cs. kir. földtani intézetben. alakkal hasonlította össze. A hasonlatosság azonban rendkívül csekélyfokű. Ez 1895-ben volt; 1899-ben BITTNER a Daonella indica-X állította föl. Ez magyarázza meg, hogy BITTNER miért nem hivatkozott mindjárt reá. Mindenesetre valószínű, hogy az itt megbeszélt lelet inkább ladini korú, semmint fiatalabb. Lelőhetye: A Lattenhegységben Hochmaistól nyugatra. Daonella Lóczyi KITTL n. f. III. tábla, 12. ábra. A héjak körvonala tojásdad, a búb helyzete előnyomult, kissé a mellső harmad előtt; a búb meglehetősen előálló, erőteljes, kifelé mindinkább laposabbá váló, konczentrikus hullámok által körülvéve. A 18 viszonylag széles bordát, melyek a búbtól 1 cm távolságra lépnek fel, nem élesen bevágott radiális barázdák választják el egymástól. A búbhoz közelebb számuk kisebb (11), a búb közvetlen szomszédságában egészen eltűnnek. Ezen elsődleges bordák a héj közepén összenyomultak. A záros perem egyenes: a hátsó része közelében a bordák nagyon gyengék, éppen csak hogy észrevehetők; ezek a fenti számadatokban nem szerepelnek. Egyes elsődleges bordák már kezdettől fogva mint bordapárok lépnek föl; ezek szorosan a héjközép előtt feküsznek és a búbtól távol ágazódnak csak el, míg a többi elsődleges borda a búbtól különböző távolságokra egy-két oszlási barázdát képez. Ha két ilyen barázda lép föl, akkor az egyik előbb kezdődik. A legtöbb borda így egyszerűen elágazódnak vagy háromágúnak tűnik fel. A háromosztatú bordák a héjközéptől főleg hátrafelé feküsznek. Bordázottságát tekintve a D. Lóczyi a D. indica-hoz és a D. bulogensis-hez hasonlít, ezektől azonban a búbtájnak erősebb excentritása és a ferdébb alakja által tér el. Lelőhely: Az eredeti példány a geleméri tridentinusos meszekből származik, Hajmáskér, Veszprém megye. 1 Zeitschr. d. deutsch. Geol. Ges. L. köt. 1898, 532. oldal.
