A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták

91 fajtól megkülönbözteti A Myoconcha lombardica HAUER var. costata (PARONÁ -nál) nem cserélhető' fel vele Bordázottsága módjában a sziléziai kagyló-mész Myo­concha Beyrichn NOETL. faja áll a legközelebb hozzá, azonban egy tekintet a Zeit­schrift d. D. g. Ges. 1880, XIV. tábla 6. ábrájára, a mely ezt a fajt mutatja, meggyőz arról, hogy a két faj specifikus azonosságáról szó sem lehet. Még kevésbbé látszik előttem rokonának a Coburgi Lettenkohle Myoconcha elliplica SCHAUR. faja (Z. d. D. g. Ges. 1857, VI. tábla, 11. ábra), már csak búbjának állása miatt sem. Az ez utóbbi fajra való utalást SALOMON W. «Marmolata» műve 158. oldalán levő elismerést érdemlő átnézetből veszem át. Avicula insolita nov. spec. VII. tábla, 31. ábra. Hajmáskér Myoconcha gregaiids lumachellájából egy avicula-szerü. alak jobb teknője került ki, a mely daczára silány állapotának, szokatlan díszítése miatt meg­érdemli a faji önállósítást. Körrajza rhombikus, mellső lehajlása igen meredek, búbja és esetleges mellső szárnya nem maradt meg. A kőmagon egy hosszú oldali záró­fog lenyomata vehető észre, a milyen az aviculának van. A záró perem mellső része, mint héj van meg, és egészen szokatlan díszítése van, a mely az árkok egész sorozatából áll, a melyek a hátsó szárny növedék-vonalozottsága módja szerint egymás mellett vannak, és a héj domborodása felé hajlás nyomát mutatják, a mi azonban a rajzon nagyon kirívóan van ábrázolva. A záró-perem hátsó vége és a héjnak itt egész lapos domborodása között levő határán könnyed kiugrást vehe­tünk észre, megfelelően a hátsó szárny kezdetén a növedék-vonalozotiság beugrá­sának, a mely kissé hegyesre húzott. A héj meglehetős vastag volt. A záró-perem sajátságos díszítése ezt az alakot minden előttem ismert avicula közül kitünteti. Vámosi vörös Tridentinus-mész. A vámosi Katrabocza 1 termőhelyről a Tridentinus -réte­gek vörös mészkövéből egy kis lamellibranchiata-gyűjtemény van előttem. Ez egészen a Hallstatti márvány facieséből való kőzet, a mely 1892 előtt is a medi­terran-vidék Norikumi-emeletének Hallstatti mesze gyanánt szerepelt, ma mint a Ladin-einelet Hallstatti meszét kell jeleznünk, minthogy tudvalevőleg bebizonyult, hogy a norikumi Hallstatti mésznek a Lunz-Raibli rétegek fölött a Fődolomittal vagy Dachstein-mészkővel való érintkezésben van az igazi helye. Anodontophora 2 subrecta nov. spec. VII. tábla, 28, 29., 30. ábrák. Ez a faj a WÖHRMANN által a Jahrb. d geolog. Reichs.-Anst. 1889. évfolyama 217. oldalán leírt Anod. recta GÜMB. fajtól, ha egyáltalában, úgy legföljebb kevésbbé 1 Sokkal gazdagabb cz a termőhely cephalopodákban, a miket DIENER , es gast/opoddkban, a miket KÍTTL írt le. 2 Az Aiioplophora nevet, minthogy ezt egy coleoptei'a-nemre már régebben lefoglalták, COSSMANN M. a Revue erit. d. Paléozoologic 1897, 2. szárnál an az Anodontophora névvel pótolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom