A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták
78 Myacites Canalensis CAT. spec. IX. tábla, 11, 12. ábrák. Ez a faj sem hiányzik Hidegkút homokkövéből, a melyben, mint a számos alpesi lelőhelyen is, a M. Fassaénsis mellett szintén megvan. A hidegkúti darabok körrajzukban úgy a SCHAUROTH ábrázolásában levő, Recoáro termőhelyről való példánynyal, mint a keletszibériai darabokkal, pontosan megegyeznek. Myacites spec, (baconicus n. r) IX. tábla, 10. ábra. Még egy harmadik, myacites-szerű bivalva is van Hidegkúton. Ez bizonyos mértékben az AnopJophora Stellái TOMM. fajra emlékeztet, azonban nem azonos ezzel, mitnhogy alsó széle a közepén kissé behúzódottnak tűnik föl. Hátsó zárópereme hosszú, azonban nem behajlott, mint a M. Canalensis-ex\, hanem egyenes és könnyedén domború, mint a M. Fassaensis-en, a melyhez a hátsó mező alakjában is hasonlít, a melyet könnyedén jelzett, ívben hátrafelé futó él választ el. Ha a külső oldal könnyed lelapultsága és a majdnem egyenesen fútó köpenyszél nem volna, úgy ezt az alakot a AI. Fassaénsis erősen meghosszabbodott válfajának tarthatnék. Ez eddigelé egészen szórványosan jött elő. Nincs kizárva, hogy ez az alak a föntebb leírt Myacites baconicus n. sp. (VIII. tábla 33. ábra) fiatalkori példánya, a mely fajnak párhuzamos felső és alsó szélei és közepének lelapultsága szintén meg van és a M. Fassaénsis var. brevis-szel együtt jő elő. Myophoria cfr. laevigata GOLDF. IX. tábla, 1, 2. ábra. Még a kőmagvon is meglehetős éles gerinczük alapján az ábrázolt darabokat biztossággal ehhez az elterjedt, s Bokhara és Dél-Uszuri hasonlókorú lerakodásaiban is megtalált fajhoz számíthatjuk. Ezek többnyire rövidebb alakok, a melyek a Jahrb. d. geol. R.-Anst. 1898. évfolyama XIV. táblája 26. ábráján lerajzolt alakokhoz a legközelebb állanak. Ennél gyakrabban fordul elő Hidegkúton egy másik, közeli rokon faj, a mely eddig a Werfeni-rétegekből nem volt ismeretes. Myophoria praeorbicnlaris ttov. spec. IX. tábla, 3—9. ábrák. Ez a faj teljesen összekapcsolni látszik a Myophoria ovata rövid alakját, a mint például SCHAUROTH a Sitzber. d. W. Acad. d. W. 1859, 34. kötet, II. tábla, 15. ábráján ábrázolja, a valódi Myoph. orbicularis BR . alakkal, a mely eddigelé csak a német Kagylósmész lerakodásokból ismeretes és az Alpokban nem teljesen typusos példányokban szétszórtan látszik előfordulni ( BENECKE : Über einige Muschel-
