A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták
Bakonyi triasz-lamellibranchiaták. 77 darab is bizonyítja, a mely a Myophoria fallax SEEB. meszében fekszik. Bordázottsága ugyanaz, mint a magyar alaké, azonban zárvonala szélesebb. Ezt a darabot is Monotis Alberti gyanánt határozták meg. Termőhelyei: a VIII. táblán 34. alatt ábrázolt példány Gelemér sárgás meszéből való, kimállott gervilleiákkal és pectenekkel együtt. Rokon alakjaik az Alpesek Werfeni-paláiból is ismeretesek,; a Balkánon és a déloroszországi Bogdo-hegyen, továbbá az ázsiai Keleten, a Dél-Uszuri földön is megtalálták ugyanazon korú lerakodásokban. Azonban mindenütt a fiatalabb Triász lerakodásokba is fölszállanak. A Bakony Werfeni-rétegeinek vázolt kövület felsorolásában egy termőhely, azaz helyesebben szólva ennek a helynek egy bizonyos szintje figyelmen kívül maradt, és ez Hidegkút vörös vagy vöröses-sárga lemezes, igen finomszemű homokköve, a melyből — LACZKÓ DEZSŐ piarista-tanár úr fáradhatatlan buzgósága révén — különösen gazdag anyag került ki, a melyből számos alakot nyerhettünk, a miket a következőkben összefüggőleg fogok leírni. Ennek a műnek IX. táblája csak olyan fajokat tartalmaz, a melyek Hidegkút Werfeni-paláinak ebből a bizonyos szintjéből kerültek ki. Hidegkút homokkövének fajai. Myacites Fassaénsis WISSM. var. brevis n. IX. tábla, 13—17. ábrák. Föntebb (a 73. oldalon) már említém, hogy a Bakony legtöbb,Myacites Fassahisishez sorolt bivalvája feltűnő rövid alakú. Ilynemű példányok különösen Hidegkút sárgás és vöröses-sárga homokkövében gyakoriak, a hol néha szokatlan nagyságúnkká (17. ábra) lesznek. Sok ilyen darab feltűnően hasonlít a IX. tábla 2., 8. ábráin lerajzolt myophoriákhoz, azonban különböznek a hátudvar csekélyebb szélességével; ennek a hátudvarnak ezenfelül a myophoriákon könnyed benyomata is van ; a kőmagvakat még könnyebben meg lehet különböztetni, minthogy ezeken a myophoriáknál a mellső izomlécz bevágás gyanánt tűnik elő. A tarka homokkő ezen myaciteseinek nemi állása még mindig kétséges, habár ezt ismételten megváltoztatták. TOMMASI a fajt a pleuromyákhoz sorozza, én a Dél-Uszuri vidék kagylóinak leírásában az anodontophorák (Anoplophora aut.) közé állítottam, minthogy a keletszibériai előjövetel egyes példányai, a melyeknek a héjuk is megmaradt, meglehetős élesen határolt lunuláris- és areola-bemélyedést mutattak, a milyen az alpesi anodontophoráknak is van. A kőmagvakon ilyesmit nem vehetünk észre és még mindig nyílt kérdés marad, vájjon itt határozottan egy és ugyanaz a faj van-e előttünk, annyira hasonlók ezek az alakok egymáshoz. Semmikép sem lehet azonban kétséges, hogy az itt var. brevis alatt leírt alakváltozat az alpesi Werfeni-palák valódi Myacites Fassaénsis fajával szorosan összefügg.
