A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
20 A bakonyi triasz-brachiopodák. is jelentkeznek, a mely körülményre az Abhandl. XIV, 51. lapján már történt is utalás. De ezek mind máig még kevéssé ismeretesek. Ide látszik tartozni a Spiriferina Lipoldi var. hemicycla SKUPHOS (Jahrb. d. geol. R.-Anst. 1893, p. 172, tab. V, fig. 15) is. WÖHRMANN báró a raibli rétegek faunájának összeállításával foglalkozó munkájában (Jahrb. d. geol. R.-Anst. 1893, p. 646), —• hivatkozván az én leírásom egyik bevezető s inkább véletlen és nem éppen szerencsésen kifejezett megjegyzésére, — a felett való kételyét fejezi ki : vájjon lehetséges-e a Spiriferina Lipoldi-t a Spiriferina gregaria SuESS-től elválasztani. Ezen két faj leírásának és ábráinak egybevetéséből azonban határozottan kiviláglik, hogy itt két eltérő tipusú és jól jellemzett fajjal van dolgunk, a melyek előbb (s erre vonatkozik WÖHRMANN báró előbbi megjegyzése) Sp. gregaria neve alá foglaltattak össze. Termőhelyek : Ezen faj Veszprémnél gyakori és eddig a következő pontokról ismeretes : Veszprém—jutási vasút IV. profiljának a—b rétegei, valamint a IV. profil melletti kőfejtő, azután az I. profil melletti kőfejtő (itt többnyire igen picziny, csak 5 mm. hosszú, de egyébként kinőttnek látszó példányok, míg a többi lelőhely nagyobb példányai az előbbieknél kétszerte is nagyobbak) ; Vasúti erdő (Jutás) a IV. és V. profiltól északra ; a VII. profil g rétegei. Vámos (Veszprém vm.), szintén kis példányokkal. Spiriferina gregaria SUESS Spiriferina gregaria SUESS, BITTNER-nél az Abhandl. d. geol. R .-Anst. XIV, 1890, p. 140, 145, tab. XXVIII, fig. 14—19. LACZKÓ D. tanár úr legutóbbi küldemeinyek egyikében két darab, ugyancsak Spiriferina-X.6\ származó nagy teknőt találtam. E teknők egyike annyira ép, hogy egész határozottan a Spiriferina gregaria-va vall. A Sp. gregaria tudvalevőleg igen el van terjedve az észak-alpesi Cardita-rétegekben, ellenben a karinthiai Carditarétegekben feltűnően ritka jelenség. A szóban levő veszprémi alaknak is magas areája és nagy teknőjének meglehetősen megnyúlt búbja van ; a nagy teknő sinusában elől két gyengébb középborda fekszik, a melyeket továbbá kifelé még rövidebb, másodrendű bordák kisérnek. Továbbá még a feltűnően erős növési megszakítások is megvannak rajta, mint a Sp. gregariá-w. Termőhely: A veszprémi Cserhát brachiopoda-konglomerátja, a hol a Spiriferina fortis társaságában jelentkezik. Spiriferina fortis BITTN. III. tábla, 11—21. ábra. Spiriferina fortis BITTN., Abhandl. d. geol. R .-Anst. XIV, 1890, p. 119, tab. XLI, fig. 19 (a homlok képe fordítva van rajzolva). Spiriferina ex a ff. fragilis SCHLOTH. sp. u. itt p. 158. 1890-ik évben csak néhány, a «veszprémi téglavetőnél» (— Veszprém—Lánczi) gyűjtött töredék állott rendelkezésemre ama Spiriferina-iajból, a melyet akkor a
