A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták
5 Bakonyi triasz-la mellibra nchiat äk. ? Cuspidaria cfr. semiradiata STOPP, sp. Abhandl. d. geol. R.-Anst. XVIII. köt., 8. old., I. tábla, 21. ábra. Töredék, a mely vagy ehhez, vagy igen közel álló formához tartozik. Termőhelye : Jeruzsálemhegy. ? Plenromya amhigua nov. spec. VIII. tábla, 14. ábra. Ebből, a többféle tekintetben kétséges formából egyetlen, jobb teknő van előttem, a mely nem a legjobb állapotban maradt meg, de a mely teknő nagysága miatt megérdemli a leírást. Arcacea vagy Arcomya külsejű teknő ez, elmosódott diagonalis gerinczczel, e mögött fekvő, radialis értelemben kissé benyomott areával, s ettől világos éllel elválasztott areolával, a mi tetemes hosszúságú, azonban csekély szélességű, illetőleg magasságú, a melynek belső széle hajlott vonalban húzódik és valószínűleg az ellenkező héj megfelelő széle fölött előreugrik. A hátsó záros-peremnek ez a lefutása a fajnak arcacea-természete ellen szól, épígy az a körülmény is, hogy az areola nem a búbok között látszik előrefelé meghosszabbodni, a mennyire ezt a búb összenyomott állapotában észrevehetjük. Héja kívül sima, csak itt-ott van elmosódott növekedési vonalozottsággal ellátva, finomabb díszítések nélkül. Az alak talán bizonyos alsó triaszbeli myacitesekhez közeledik, mindenekelőtt pedig a Myacites Canaleusis CAT . werfeni palabeli formához, a 'mely talán helyesebben a pleuromyák és nem az anodontophorák (Anoplophora) közé sorolandó. Egyébként vannak előttem még le nem írt, nagyobb felső-triaszbeli formák is, úgy a Déli- (Raibl, Schiern), mint az Északi-Alpokból, a melyek az itt leírt magyar formához igen közel állanak. A PARONA-féle lombardiai Pleuromya-fajok a magyar fajtól fajilag különböznek. Termőhelye: Veszprém, Pribék-kert, eddigelé unikum. ? Plenromya tricarinata nov. spec. VIII. tábla, 15. ábra. Hasonlít az előbb leírt ? Pleuromya ambigua formájára, abban különbözik azonban az összes előttem ismert és összehasonlításba vonható formáktól, hogy mind a két teknőjén, a hátullevő areához való átmeneti helyen három egyenlően erős bordája van, a melyek hasonló közökben állanak egymástól. Egyébként a héj felülete gyengén körkörösen barázdált. A búbok mögött vékony areola lehetett, a búbok előtt csak gyengén határolt, hosszúkás lunula feküdt, olyanféleképen, mint ez az alpesi-triaszbeli anodontophorákon kiképződni szokott. A darab kőmag, ezért a felület finomabb díszítéséből semmit sem figyelhettem meg. Egyetlen olyan formát sem ismerek, a mit ezzel a sajátságos fajjal közelebbről összehasonlíthatnék. Termőhelye: Veszprém, VII. profil h rétegei.
