A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból
42 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 66 dus Schwageri jobb teknőjének zárával egybevetjük, a következő jellemző és különítő jegyeket mutatja: A zárólemez a típusos megalodusok-éhoz hasonlóan a búb alatt eléggé széles A főfog (Z) a búb alatt erősebben fejlődik ki és hátrafelé valamivel erősebben is van határolva, mint a C. Schwageri megfelelő foga (K). A C. Hungaricus-x\d\c ezen a főfogán az osztódás — a mint ennek a C. infraliassicus STOPP-nak TAUSCH által lerajzolt és STOPPANI által rekonstruált gipszhéjánál a jobb teknő főfogán (id. h. II. tábla., 4ni. ábra) jelen kell lennie — nem mutatkozik. Helyén valónak tartom azonban figyelembe venni, hogy ez a fog az igazi megalodtisok-nál is hol egyszerű, hol meg többé-kevésbbé osztott, a mint én azt a körülményt a «Materialien zu einer Monoraphie der Gattung Megalodus» (Denkschriften d. k. Akad. d. Wiss. Bd. XL.) cz. munkámban ki is emeltem. A mellső fog (Z,) a C. Hungaricus-wá 1 inkább megnyúlik, míg a C. Schwageri megfelelő foga (d) rövid és inkább vastagodó és az ezen fog alatt fekvő mélyedés is a magyar alaknál jóval hosszabb és 93. ábra. Conchodus Hungaricus nov. form. Z - főfog, Z, — mellső mellékfog, G = fogmélyedés, L — sarokpánt barázdája. kevésbbé görbült, mint a megfelelő mélyedés (c) a C. Schwageri-néA. Ennek a mélyedésnek a kialakulása közelebb áll a C. infraliassicus STOPP , azonos mélyedéséhez, legalább így mutatkozik ez a jobb teknő gipsz-rekonstiukcziójának TAUSCH által közölt 4. ábrájánál. A mellső izomlenyomat tájéka — sajnos — le van törve. A sarokpánt vonalát illetőleg megjegyzem, hogy én a C. Hungaricus-nál csak egy egyszerű, az innenső oldalon duzzadtan határolt s a búbfelé futó barázda jelenlétét tudtam megállapítani és nem azt a két sarokpánt-barázdát, a melyeket TAUSCH a C. Schwageri-n ábrázol. A C. Hungaricus töredékének elülről és felülről való megtekintésénél nyert képen (93. ábra) elsősorban feltűnik az a különbség, hogy a búb csak kevéssé lép előtérbe és kifelé is alig görbül. Ez a jelleg, valamint a teknő csekélyfokú domborodása már a külső megjelenésben is könnyen fölismerhető különbség a szóbanforgó új alak és egyrészről a C. infraliassicus, másrészről meg a C. Schwageri között. Az egészet tekintve a C. Hungaricus az említett másik két conchodus-a\ak és a Megalodus complanatus GÜMB. közé látszik illeszkedni. A terjedelmes és élesen határolt lunula is jó jellemvonása a C. Hungaricusnak. Ezt a vonást a 93. ábra kielégítő módon nem mutathatja, mert arra nem vállalkozhattam, hogy a kőzetanyagot, a mely a héj külső oldalához tapad, eltávolítsam
