A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból
50 A croda-dallagói példányt a szerző, a travernanzesi példányt LORETZ gyűjtötte. Mindkét példány a Meg. Laczkói-yzA együtt fordul elő és ezzel együtt a fődolomit, illetőleg dachsteini mész középső (azaz az alj fölött 200—250 méterrel fekvő) zónáját jellemzik. Dicerocardiuni ? mediofasciatum n. sp. Az új faj alakjára nézve közel áll a D. eupalliatum fajhoz és ettől csak abban különbözik, hogy a köpeny edényeinek megfelelő lécz a köbéiben nem a hátoldalon, hanem a héj közepén húzódik át. A mellső oldalon a folytatólagos lécz lefutása hasonlónak látszik (v. ö. a 79. ábrát). / \ / ^^ / __ 80. ábra. Dicerocardium himalayense STOL. var.protracta FRTCH. 2:3. Felső fődolomit, Rue Blanc Sct.-Cassian mellett. Müncheni múzeumban. A protracta változat a típusos Dicerocardium Jani-tóX a héj erősebb meghosszabbodásával és a kőbél közepén a köpenybenyomat hiányával különbözik. V. ö. 57. oldalt. A pontozott körvonal a D. Ragazzoni STOPP , eredeti példánya után van rajzolva. Az ábrázolt darabot, a melyet a breslaui geologiai intézet kirándulásán SCHWABAUER dr. úr talált, 1 a hasonló alpesi darabokkal való összehasonlítás nélkül alig lehetett volna meghatározni. Termőhelye: kőfejtő Eplény mellett, nem messze Zircztől, a Bakonyban. Legfelső fődolomit, közvetlenül a valószinűen rhaetiai dachsteini mész feküjében. A faj tehát mindenesetre fiatalabb, mint a D. eupalliatum és így egyidős lehet a felső fődolomitból származó D. Jani STOPP , fajjal. 1 Az eredeti példány a breslaui geologiai múzeumban van.
