A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
226 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. az e példányon tanulmányozhatunk. Bár a bibircsek nem ülnek bordákon, mint pl. a C. parastadifera-nál, mégis szemmelláthatólag összeolvadt bibircsekből álló bordák nyomai láthatók a test proximális végének mindkét lapján, de a harántsorokat nem viselő lapon valamivel messzebbre folytatódnak. Ezen a lapon finom bibircsek vagy durva szemcsék is láthatók a nagyobb bibircsek között. Proximális bordák más példányokon is találhatók, szemcsék azonban nem Az alap átmérője, mint a méretek táblázatából kitűnik, a gyűrűnél fele a test legnagyobb átmérőjének. Az összes példányok átlagos viszonyszáma 0'55. A vápa mély, rendesen kerek; szegélye kiugró, legömbölyített, sima. Innen kezdve az alap egyenletesen lejt a gyűrű felé, mely utóbbi széles, legömbölyített, sima. A nyak jól szembetűnő ároknál alig látszik többnek, ritkán éri el a 0'6 mm magasságot, mint pl. a g-nél, a distális szegélye pedig néha igen kevéssé kiemelkedik. Utánna rövid, sima fogantyú következhetik, mely legszembetűnőbb az e-né\, a hol magassága l'l mm, ennek a nyakát azonban csupán egy vonal képviseli. Az alap bordái és árkai rendesen merőlegesek a tüske főtengelyére s alig mutatkozik rajtuk valami nyoma a dorsoventrális lapítottságnak. Méreteik milliméterekben: a b c d e f g h j Hosszúság 157 167 14'+ 17'+ 237 14" 1+ 23*5+ 23'6+ 257+ Legnagyobb dorsoventrális átmérő 3'4 34 35 44 4'4 4 6 5'2 4'5 6'6 Legnagyobb harántátmérő . 37 3'6 3'9 4'5 5'0 5'2 5"4 5"3 7'3 Utóbbinak viszonya a hoszszúsághoz .... 0-23 0-21 0'21 Átmérő a gyűrűnél ... 17 2'0 2"6 2'5 27 3'0 3*0 Mikrostructurájuk jól látható két csiszolatban s kissé eltérő a kettőben. Úgy látszik, mindkettőnek van axiális lumenje, mely a teljes átmérőnek körülbelül 043-át foglalja el. Ez a lumen határozatlan s kétségtelenül axiális complexus összeomlása, vagy felszívódása folytán jött létre. Közvetlenül igen rendetlen hálózatból álló réteg veszi körül, mely csakhamar szabályosabb szerkezetű széles rétegbe megy át. Az egyik metszetben (XVI. tábla, 450. ábra) ez a réteg a középponttól kisugárzó vonalak mentén elrendeződő hálózatból áll, melynek szemei azonban nem olyan szabályosak, hogy falaikat sugaras septumoknak lehetne minősíteni. Azonban később szabályosabbakká lesznek s a középpontól a kerületig mért távolság három negyedrésze táján szabályos sugaras septumokból álló külső rétegbe olvadnak át. A másik metszetben (XVI. tábla, 451. ábra) a hálózat szemeinek elrendeződése rohamosan szabályossá lesz és sugaras septumok választják el őket, a középponttól a kerületig terjedő távolság két ötöde táján azonban rendetlenekké válnak s a septumok lefutása nem követhető többé. A távolság négy ötöde táján azután a septumok újból feltűnnek s rohamos dichotomikus elágazás révén finomabb szemű külső réteget alkotnak. A kerületen körülbelül 40 septum esik egy milliméterre, a bibircseknél azonban távolabb látszanak kerülni egymástól. A faj rokonsága. — Valamint hogy a külső alakja több tekintetben közbeeső helyzetet foglal el a Cidaris Waechteri és a C. Wissmanni között, azonképen mikrostructurája is általános tervezetében a C. Waechteri-ére hasonlít, de
