A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

226 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. az e példányon tanulmányozhatunk. Bár a bibircsek nem ülnek bordákon, mint pl. a C. parastadifera-nál, mégis szemmelláthatólag összeolvadt bibircsekből álló bordák nyomai láthatók a test proximális végének mindkét lapján, de a harántsorokat nem viselő lapon valamivel messzebbre folytatódnak. Ezen a lapon finom bibircsek vagy durva szemcsék is láthatók a nagyobb bibircsek között. Proximális bordák más példányokon is találhatók, szemcsék azonban nem Az alap átmérője, mint a méretek táblázatából kitűnik, a gyűrűnél fele a test legnagyobb átmérőjének. Az összes példányok átlagos viszonyszáma 0'55. A vápa mély, rendesen kerek; szegélye kiugró, legömbölyített, sima. Innen kezdve az alap egyenletesen lejt a gyűrű felé, mely utóbbi széles, legömbölyített, sima. A nyak jól szembetűnő ároknál alig látszik többnek, ritkán éri el a 0'6 mm magasságot, mint pl. a g-nél, a distális szegélye pedig néha igen kevéssé kiemel­kedik. Utánna rövid, sima fogantyú következhetik, mely legszembetűnőbb az e-né\, a hol magassága l'l mm, ennek a nyakát azonban csupán egy vonal képviseli. Az alap bordái és árkai rendesen merőlegesek a tüske főtengelyére s alig mutatkozik rajtuk valami nyoma a dorsoventrális lapítottságnak. Méreteik milliméterekben: a b c d e f g h j Hosszúság 157 167 14'+ 17'+ 237 14" 1+ 23*5+ 23'6+ 257+ Legnagyobb dorsoventrális átmérő 3'4 34 35 44 4'4 4 6 5'2 4'5 6'6 Legnagyobb harántátmérő . 37 3'6 3'9 4'5 5'0 5'2 5"4 5"3 7'3 Utóbbinak viszonya a hosz­szúsághoz .... 0-23 0-21 0'21 Átmérő a gyűrűnél ... 17 2'0 2"6 2'5 27 3'0 3*0 Mikrostructurájuk jól látható két csiszolatban s kissé eltérő a kettőben. Úgy látszik, mindkettőnek van axiális lumenje, mely a teljes átmérőnek körülbelül 043-át foglalja el. Ez a lumen határozatlan s kétségtelenül axiális complexus össze­omlása, vagy felszívódása folytán jött létre. Közvetlenül igen rendetlen hálózatból álló réteg veszi körül, mely csakhamar szabályosabb szerkezetű széles rétegbe megy át. Az egyik metszetben (XVI. tábla, 450. ábra) ez a réteg a középponttól kisugárzó vonalak mentén elrendeződő hálózatból áll, melynek szemei azonban nem olyan szabályosak, hogy falaikat sugaras septumoknak lehetne minősíteni. Azonban később szabályosabbakká lesznek s a középpontól a kerületig mért távolság három negyed­része táján szabályos sugaras septumokból álló külső rétegbe olvadnak át. A másik metszetben (XVI. tábla, 451. ábra) a hálózat szemeinek elrendeződése rohamosan szabályossá lesz és sugaras septumok választják el őket, a középponttól a kerületig terjedő távolság két ötöde táján azonban rendetlenekké válnak s a septumok lefutása nem követhető többé. A távolság négy ötöde táján azután a septumok újból fel­tűnnek s rohamos dichotomikus elágazás révén finomabb szemű külső réteget alkot­nak. A kerületen körülbelül 40 septum esik egy milliméterre, a bibircseknél azonban távolabb látszanak kerülni egymástól. A faj rokonsága. — Valamint hogy a külső alakja több tekintetben közbeeső helyzetet foglal el a Cidaris Waechteri és a C. Wissmanni között, azon­képen mikrostructurája is általános tervezetében a C. Waechteri-ére hasonlít, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom