A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
A tüskék. Cidaris parast a di f er a, é s de coratissima. 205 Még a normálisabb tüskék soraiban is többrendbeli eltérő alakok találhatók. A holotípushoz leginkább hasonló alakot a VI. szelvényből származó példány és a Giricses dombról valók közül kettő képviseli. Ezek közül az első egy lapított tüske proximális vége, melynek átmérői 2"5 és l'l mm, adorális felszíne lapított, majdnem sima, mindkét oldalán végig kiugró tövisek sorakoznak, adapicális lapján némileg tüskeszerű bibiresekből álló két vagy három rendetlen sor látható. A Giricses dombról valók egyike egy tüske testének töredéke, 9'3 mm hosszú, nem lapított, átmérője 2'1 mm, s kissé tövisszerű bibircsei oly rendetlenül ülnek, hogy hosszanti sorokról alig lehet szó; a testet azonban mindenik szintjében kb. 8 bibircs övezi. A másik töredék, úgy látszik, a test distális végéből való; 6 mm hosszú, igen kevéssé lapított, átmérői a vastagabb végén 1'6 és 1'45 mm, innen kezdve a vége felé szelíden kihegyesedik; bibircseinek általános jellemvonásai megegyeznek az előző példányon észleltekkel. E két példányon némi nyomok axiális lumenre, avagy a mi szintén lehetséges, igen laza axiális complexusra mutatnak. A Cserhátról származó példányok körül némelyek szintén meglehetős normálisak, bár mikroszkópi metszetek hiányában néha nehéz őket a C. Wacchteri-től megkülönböztetni. Körülbelül tizenkettőt választhatunk ki közülük, mint vékony alakokat, melyek gyér tövisszerű bibircseket viselnek (XII. tábla, 353, 354. ábra) ; átmérőik l'l mm és 2'7 mm között változnak, egyik-másik példány kissé lapított; bibircseik gyakran sorokba kezdenek rendezkedni, melyek néha hosszanti, gyakran ferde lefutásúak, s az egy sorba tartozó bibircseket gyenge borda kötheti össze egymással; némelyeken lumen nyomai láthatók, másokon nem, mely eltérés részben a mállástól, részben attól látszik függeni, hogy a töredék a testnek melyik régiójából származik. Más 10 példány ismét termetesebb, többé-kevésbbé hengeres; legnagyobb átmérőik 2'1 és 2'8 mm között ingadoznak, bibircseik számosabbak, nem nagyon tövisszerűek, egyébként olyanok, mint az előző sorozatban. Közülök a nagyobbaknak hosszát durván 25 mm-re becsülhetjük. A következő féltuczat példány jellemző bélyegeit tekintve, általában hasonló, de több és kisebb bibircseik vannak, melyek néha ferde vagy haránt sorokba kezdenek rendezkedni (XII. tábla, 352. ábra). Ezek egyike ép tüske, valószínűleg a circumapicális régióból származik; 10 mm hosszú, igen kevéssé lapított, s átmérője a proximális végén mért 1'9 mm-ből 3"3 mm-re növekedik, 1'6 mm-nyire a distális végétől, mely tompa, kissé legömbölyített, bibircses csúcsban fejeződik be; finom bibircsei ferde, rendesen bal proximális irányból jobbra, distális irányba húzódó sorokba rendezkednek, néha oly szabályosan, hogy az előbbieket keresztező ujabb ferde sorokat hoznak létre.További három, majdnem teljes cserháti tüske alakja megegyezik a legutóbb leírttal, bibircseik azonban sokkal durvábbak, s harántsorokba való elrendezkedésük oly szembetűnő, — legalább is az adapicális lapjukon, — hogy e testek már inkább a C. Roemeri (XII. tábla, 355. ábra) némely alakjára emlékeztetnek. Ha más okunk is volna ennek a fajnak a Bakonyban való előfordulásában hinni, akkor felmerülne az a kérdés, vájjon ezeket a példányokat nem kellene-e ide sorolnunk; jelen körülmények között azonban előnyösebbnek látszik azokat a C. Wissmanni vagy talán a C. Waechteri supra-ambitális vagy circumapicális tüskéinek tekinteni. Van még 9 példányunk a Cserhátról; termetük meglehetős vékony, rendesen hengeres ; a fennebb leírt normális tüskék legtöbbjétől csupán abban különböznek, hogy meglehetős durva hosszanti barázdák, vagy finom bordák észlelhetők rajtuk, melyek néha szemcsékre bomlanak fel; ezzel kapcsolatban a bibircsek gyakran a
