A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
4 rágókészülék maradványai. 139 ezek elenyésznek, inkább dombomnak látszik, mint homorúnak. A tőrnyúlvány legömbölyödött, de világos. Felette a b-nél látható sulcus és borda nem tűnik szembe világosan. A különbségek, melyek majdnem minden részletben megfigyelhetők, arra mutatnak, hogy nem tartozhatik ugyanahoz a fajhoz, mint a b. Jeruzsálemhegy (e). Baloldali maxilla, melynek adorális vége letörött. Raibli korú. Az interpyramidális izülő felület (joint face) keskeny (?), de minthogy oesophageális széle csonka és kopott, legnagyobb szélessége nem határozható meg. Ugyanezen okból az aborális szegély lejtése sem különböztethető meg. A haránt bordák meglehetős élesen lefelé és befelé lejtenek, külső felükben gyengén meggörbülnek és pedig lefelé domborúan; 6 vagy 7 esik belőlük 1 mm-re. A fossa arcualis szemmelláthatóan némileg mállott, legalább is 1*2 mm széles a 2'7 mm magas supraalveoláris nyúlvány tövében. Külső felszíne emlékeztet a c/-re, csakhogy nem egészen annyira domború, külső szegélye pedig nem olyan vastag. Symphysisfelülete igen keskeny, lefelé szélesedik. Belső felülete olyan, mint a d-é, azzal a különbséggel, hogy a fog csúszólapja alul egyszerűen homorúnak látszik, nem barázdás. Meglehet, hogy ez a példány ugyanahhoz a fajhoz, bár nem ugyanahhoz az egyénhez tartozik, mint a d. Veszprém-Jutási Vasút, I. bevágás (a). (IX. tábla, 229—231. ábra,) Baloldali maxilla, az c-vel jelölt rétegből. Raibli korú. Interpyramidális izülő felülete (229. ábra) 7"2 mm magas, 3'3 mm széles a legszélesebb részén, a hol azonban, úgy látszik, hiányzik az oesophageális szegélye. Az aborális szegély, mely ugyanazon okból csonka, úgy látszik, lefelé és kifelé lejtett. A haránt bordák kopottabbak, semhogy leírhatók volnának. A fossa arcualis, úgy látszik, keskeny volt; a supraalveoláris nyúlvány 2'7 mm-nyire emelkedik ki fölötte. A külső felület (230 ábra) keskeny, kissé domború. Hossza 9-6 mm; legnagyobb szélessége 2"5 mm. Külső szegélye éles. Külső admedián lapja felső harmadában 1"2 mm szélességet ér el, de a fovea magna externa alsó végének közelében keskenyebbé lesz; maga a fovea keskeny, s mélyen bevágódott. Az admedián lap felső végét ferdén levágja a gyengén homorú supra-alveoláris nyúlvány határvonala. A symphysis-felület, úgy látszik, keskeny volt, lefelé kiszélesedve. Hossza 9'0 mm, azaz 0'93-a a teljes hosszúságnak, mely azonban valószínűleg nem egészen teljes. A belső felület sokkal kopottabb, semhogy leírható volna, a lineae eminentes azonban soha sem lehettek valami szembetünőek rajta. Veszprém-Jutási Vasút, I. bevágás (b). (IX. tábla, 232—234. ábra). Jobboldali maxilla az e jelzésű rétegből. Raibli korú. Interpyramidális izülő felülete (232. ábra) keskeny, de a szélei letörtek. Az