A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

Terminológia. Diademoida. 125 Mesodiadema latum n. sp. (VIII. tábla, 198—211. ábra.) Diagnosis. — Mesodiadema faj, melynek fő interambulacrális szemölcsei, valószínűleg minden részén, jól fejlettek, scrobiculáik összefolyók, kissé elliptikusak, határozottak; az area széles és kissé besülyedt Egy interambulacrális szélességét 100-nak véve, átlagos magassága 25 (szélső értékei 19 és 40), a szemölcs közepének távolsága az adradiális szegélytől átlag 47"8 (szélső értékei 34 és 58), a scrobicula haránt átmérője középértékben 337 (határértékei 25 és 42) a púp átmérője)! átlag 16 (szélső értékei 11 és 19), a kúp átmérője átlag 7 (szélső értékei 5 és 9). Extrascrobiculáris felszínét világos, szabályos dudorok borítják, melyekből kb. 4 vagy kevesebb esik egy mm-re (lineárisan). Adradiális szegélye erősen rézsútos, kb. 4 fogacskát visel lemezenkint, transverzális varratai erősen lecsapott szélűek (with a strong rebate). A leírt anyag. — Huszonhárom interambulacrálisból áll, melyek közül 9 a Jeruzsálemhegyről (jelük a—j), kettő a Veszprém-jutasi vasút I. bevágásából (jelük k, l, utóbbi a czédula szerint az e jelzésű rétegből), tíz az említett bevágás közelében levő négyszögből (jelük m—v), egy töredék a IV. bevágás a—b jelű rétegeiből (jele w), végül egy töredék a Cserhátról való (jele x). Az utolsó kettő azonban nagyon kétséges s külön leírást kap. A többi mind raibli korú. Holotípus gyanánt az m példányt fogadom el (205—207. ábra). Az a—v példányok leírása. — Ezek a lemezek határozottan eltérnek a Bakonyban talált összes többi különálló lemeztől nagy viszonylagos szélességük révén (1. a méretek táblázatát), mely magasságuknak ötszörösét is felülmúlhatja. A legnagyobb megmért absolut szélesség 9 mm. (az a példányon); a b-nél azonban (201. ábra), melynek hiányzó adradiális mezeje nem igen lehetett 3 mm.-nél keskenyebb, a teljes szélesség 10 mm-en felül kellett hogy legyen. A k jelű példány valószínűleg még ennél is szélesebb volt. A következő szembetűnő vonás a lemezek szabálytalan görbületében rejlik, mely kétféle. Minden Echinoida koronájának lapjai szükségképen résztvesznek a pánczél rendes görbületében. így valamely tökéletesen gömbalakú pánczélnál, ha ilyen létezne, valamennyi lemez transverzális és meridionális metszete egyaránt körívet eredményezne. Ha az egyik átmérő rövid, mint a jelen esetben az előttünk fekvő lemezek meridionális átmérője, akkor annak görbülete elhanyagolható. Hosszú átmérő esetében, mint pl. ezeknek a lemezeknek a transverzális átmérőjénél a görbület gyakran szemellátható, úgy hogy a lemez szélessége a külső felszínén mérve észrevehetően nagyobb, mint közvetlenül az ív húrja mentén mért szélessége. A táblázatban az utóbbi méret szerepel. E lemezek közül soknál, különösen a szélesebbeknél már most ez a görbület nem körív, hanem a szemölcs adambulacrális oldalán erősebb, (205., 209. ábra.) Ennek következményeképen a nyomás a lemezek közül még a kőzetben igen sokat eltört s az adradiális részük vagy elveszett, mint a b és j esetében, avagy, bár igen ritkán, calcittal visszaczementeződött a hátramaradt részhez, mint pl. a d-nél. Következésképen az interambulacrum a maga egészében, legalább is az ambitális régióban, interradiális részén lapos volt s azután hirtelen lejtővel ereszkedett az adradiális szegély felé. Ha megkísértjük a b példány kiegészítését, oda jutunk, hogy egyenlítői átmérője 32 mm-nél semmi esetre sem lehetett kisebb; hogy mennyivel volt nagyobb, az az ambulacrumok szélességétől