A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

126 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. függ, de 40 mm. nem lenne észszerűtlen. Hozzátehetjük még, hogy az ambitus ötszögű volt, lekerekített sarkokkal, vagyis subdecagonális. Feltéve, hogy egy ilyen pánczél interambulacrálisai nem voltak magasabbak a b példánynál, ügy számuk kb. 24 kellett hogy legyen oszloponként. A második fajta görbület, melyről említés történt, az a, c, d, e, f, g, h, k, l, m, ti, o, r példányokon, tehát tizenháromon észlelhető, azonfelül valószínűleg ugyanúgy megvolt a csonka lemezek egynémelyikén is, úgy hogy a lemezeknek körülbelül háromnegyed részéről feltehetjük, hogy ilyennel birtak. Ez a görbület többféleképpen nyilvánul. Legegyszerűbb és legközönségesebb alakjában, pl. az a, c, h, k, m-nél (207. ábra) a lemez olyanformán hajol meg, hogy az adapicális széle homorú, az adorális széle pedig domború; a legnagyobb homorúság a szemölcs közelében van. Másik egyszerű alakját a d és / képviselik (203. ábra), melyeknek adapicális széle domború s az adorális homorú, a homorúság mint az előbbi esetben itt is a szemölcs közelében van. Más lemezek kevésbbé egyszerűek, mivel kettős görbületük van ; az adapicális szegély görbülete egyik részében homorú, a másikban domború; ilyenek az e, g, l, n, o és r (199, 202, 208, 204). Ennek a kettős görbületnek különféle kombinációi fordulnak elő. Egyik típusánál az adapikális homorúság a szemölcs közelében van és aszerint, amint a szemölcs az adradiális szegélytől távolabb vagy annak közelében foglal helyet, a homorúság is vagy a lemez belső vagy a külső felére kerül. így az e, mely az a oszlopból való, továbbá a g és az o, melyek a b oszlopból származnak, mindannyian az adradiális szegélytől számított távolságnak kb. egy harmadában viselik a szemölcsüket; ezeknél a lemez adradiális felének adapicális széle homorú, adorális széle domború, a lemez interradiális felében pedig ezeknek a viszonyoknak a fordítottját találjuk (199., 202. ábra). Az r-nél viszont, mely az o-val együtt b oszlopból származik, a szemölcs interradiálisabb helyzetű s az adapicális szegélynek ez a részlete homorú, míg az adradiális fele domború (204. ábra). A kettős görbület második típusánál az adapicális szegély a szemölcs közelében domború ahelyett, hogy homorú lenne, míg az adorális szegély megfelelő részlete homorú. így az l és n-nél, melyek az a illetve b oszlopból származnak, a szemölcs távol áll az adradiális szegélytől s az adapicális szegély interradiális fele domború (208. ábra). A különböző példányok között egy sem akad olyan, melynél a szemölcs adradiális helyzetű s az adapicális szegély adradiális fele domború, másik fele pedig homorú lenne; arra azonban semmi ok nincsen, hogy ilyen alak elő ne fordulhatna. A szegély görbületének változatait a következőképen foglalhatjuk táblázatba: 1. Egyszerű görbület Példák a, c, h, k, m = 5 a. a szemölcs interradiális helyzetű .... b. a szemölcs adradiális helyzetű .... e,g,o = 3 d,f — 2 r = 1 ( az adapicális szeB / gély a szemölcs 1. Egyszerű görbület táján domború ' 2. Kettős görbület a. a szemölcs interradiális helyzetű . . . . b. a szemölcs adradiális helyzetű nincsen = 0 összesen = 13 l, n = 2