A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
76 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. tatódik minden egyes belső pórus adapicális oldalán, mely borda azonban nem folytatása a külső pórust beszegő bordának, hanem inkább adorális helyzetű; így a belső pórus közelebb van, vagy látszik lenni az orális pórushoz, mint a külső társa. A T. subsimilis British Museumbeli kis példányán (36479) az egy párhoz tartozó két pórus közötti kiemelkedések aránylag még szembeötlőbbek, csakhogy itt a külső pórusokat sokkal inkább eltakarják az interambulacrumok, semhogy a bordák viszonyait ki lehetne deríteni. A még kisebb E8547. sz. pánczélban a szemölcsöknek sem az admedián, sem az interporális sorozata nem fejlődött ki jól, a pórusok helyzete azonban ugyanaz, mint a holotípusban. Az összes példányok külső pórusai kevésbbé elnyúltak, mint a T. persimilis-né\. Ugy a T. persimilis-né], valamint a T. subsimilis-nél az ambulacrumok díszítése s az utóbbi fajnál ezenfelül az egy párhoz tartozó pórusok viszonya egymáshoz, bármiféle egyéb bizonyíték nélkül is, lehetővé teszik bármely ambulacrálisokat tartalmazó töredék helyes felállítását. Csakugyan szabály az Echinoideáknál az, hogy interambulacrális az ambulacrális belső külső pórusa pórusa fogacska másodrendű szemölcs • a külső pórus árka . a belső pórus árka admedián szemölcs és dudor 10. szövegábra. A Triadocidaris persimilis ambulacrálisainak viszonya az interambulacrálisokhoz. Az ambulacrálisok baloldali oszlopa részben az interambulacrális alá szorittatott. 36 X átmérő. az egy párba tartozó pórusok közül a belső adorálisabb helyzetű. így rájövünk, hogy MÜNSTER III. táblájának 2. ábrája nemcsak tükörképileg fordított helyzetű, hanem ezenfelül az adorális végével áll felfelé, míg LAUBE-nak ugyanarról a példányról készített rajza (IX. tábla, 1 c ábra) az adorális végével lefelé fordul és nem tükörképileg fordított helyzetű. Az ambulacrumok és interambulacrumok egyesülése. — Az ambulacrum felszíne az interporális emelkedésen kívül, az ambitális és adapicális régiókban befelé (azaz a pánczél belseje felé) lejt, úgy hogy, mint e génuszban rendesen, az interambulacrum alá nyúlik. így tehát az ambulacrum legkülső széle csak az interambulacrálisok eltávolítása után látszik s akkor kissé fűrészesnek bizonyul; a fogak közötti rovátkák összeesnek a pórusoktól jövő árkokkal, az egyik az egymásután következő ambulacrálisok közötti varratra, másik az ambulacrális középvonalába esik. Az a interambulacrumának széle szintén fűrészes s minden bemetszés egy-egy ambulacráiisnak felel meg, a fogak pedig a szomszédos ambulacrálisok közötti mélyedésekbe illeszkednek bele. Hasonló elrendeződés látható a T. subsimilis-en is (E8547). A fűrészfogaknak
