A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
Terminológia. Cidaroida. 77 vagy megfelelnek másodlagos interambulacrális szemölcsök, vagy nem. A fogak, amint az a c példányon (129, 130. ábra) látható, áthúzódnak az interambulacrális lemezek belülről rézsútos szélére s ott apró fogacskák sorozatát alkotják, mely az interambulacrális lemezek belső felszínén fokozatosan elenyészik. A hol a fogacskák kivesznek, csekély mélyedés foglal helyet, ez után gyenge borda következik, mely párhuzamos az adradiális szegélylyel. A fogacskák közötti hézagok kétszer oly szélesek, mint maguk a fogacskák. Az összes hozzáférhető példányok összehasonlítása azt mutatja, hogy a varrat elváltozik, a mint az adapicális régióból az adorálisba húzódik (129. ábra). Az adapicális és ambitális régiókban az interambulacrális lemez szegélyének rézsűje kis szög alatt hajlik, úgy hogy éles él keletkezik a szélén ; a rézsű felületén foglalnak azután helyet a fogacskák,- úgy bogv a közöttük lévő hézagok, mint fent említettük, a legkülső fűrészes él bemetszéseinek felelnek meg. Az adorális vég felé a lemez széle fokozatosan vastagodik s rézsűjének egyrésze sokkal meredekebben áll, míg végül a legtávolabbi adorális végén a varrat felülete merőlegesen áll a külső felszínre és jelentékenyen megvastagszik, annyira, hogy aránylag széles, bordázott felülettel kapaszkodik össze az ambulacrálisokkal. Ilymódon a varrat egyes régiói az apicálistól az orális végéig hasonló sorozatot adnak ahhoz, a melyet DOEDERLEIN tanár (1887 N. Jahrb. f. Mineral.) a történeti fejlődésben feltételez és 5. (7. subsimilis), 6. (T. Liagord), 8. (Rhabdocidaris anglosacvica), 10. (Cidaris Thouarsi) ábráiban bemutat. Ez a tény nem mond szükségképen ellent DOEDERLEIN hypothezisének, kimutatja azonban milyen veszélyes vállalkozás elkülönült töredékek alapján általános szabályokat megállapítani és arra int, hogy a varrat rézsűit csak a legnagyobb óvatossággal lehet a Triadocidaris és Microcidaris megkülönböztetésénél felhasználni. Ennek a szerkezetnek az egyik folyománya az adapicális régió engedékenysége és az orális régió merevsége, mely utóbbi kétségkívül peristomiális eresztékrendszer (framework) kialakulásával is kapcsolatos. Az interambulacrum belső felszínén tényleg, a mint azt pl. c (130. ábra) és d igazolják, vastagodás húzódik végig a peristomum szélén, mely minden adradiális szögletnél kiemelkedéssé erősödik. Ezt a valószínűnek látszó merevséget megerősíti a T. subsimilis részben összezúzott kis példánya (E8547). Ennél a pánczél adorális régiójának lemezei megtartják rendes helyzetüket, míg a felső félen az interambulacrumok határozottan rátolódtak az ambulacrumokra, egészen a belső pórusokig. A mennyire a British Museumban lévő anyag alapján ítélni lehet, a Triadocidaris valamennyi faja az éppen leírthoz hasonló szerkezettel bír. Azt hihetné az ember, hogy DOEDERLEIN tanár csodálatos és meggyőző dolgozatai ezt az aprólékos leírást feleslegessé teszik. Ezért ki kell emelnem, hogy jelen leírás különbözik kitűnő elődömétől és pedig nem csupán a varrat különböző régióiban észlelhető szerkezeti változások leírása révén, hanem a rézsútos felületek összekapaszkodásának lényeges részleteiben is. Ezek a felületek ugyanis egyenként, elkülönült állapotban tekintve arról győzték meg DOEDERLEIN tanárt, hogy az interambulacrum minden egyes fogacskája a megfelelő ambulacrális közepén lévő bemetszésbe vagy mélyedésbe illik bele, mely felfogás kívánatos és elfogadható magyarázatát adná a szóban forgó mélyedéseknek, — mégis az előttem fekvő összefüggő példányok egyike sem erősitette meg ezt a feltevést, tekintet nélkül az áttolódás fokára; sőt ellenkezőleg a fogacskák, illetőleg a fűrészfogak csúcsai, a melyekben végződnek, változhatatlanul a mélyedések másik sorozatában nyugosznak, nevezetesen azokban, melyek az ambulacrálisok között foglalnak helyet. így az áttolódás bizonyos fokánál a fűrész bemetszése a
