A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
Crinoidea, Pentacrinidae. 25 számban vannak, az alcsaládon belül annyira változatosak s egy fajon belül mégis annyira állandóak, hogy a rendszerbe sorolás munkájának biztos alapot szolgáltatnak. Azt a megállapításunkat, hogy a tulajdonságok egy fajon belül állandóak, azzal a megjegyzéssel kell körülírnunk, högy a sajátságok változnak a nyéltag korával, minek folytán a nyél különböző részeiben erős eltérések mutatkoznak. A régebbi írók aligha voltak tudatában annak, hogy mennyi jellemvonást lehetett, sőt kellett volna felemlíteniük, midőn a fajokat megkülönböztették. A közölt diagnózisok közül sok csupán oly tulajdonságokat foglal magában, melyek a fajok nagy számára, esetleg egy egész nemre vonatkozólag közönségesek. Megint mások vagy érthetetlenek, vagy helytelenek; a közölt ábrák jelentékeny pontatlansága vagy elégtelensége pedig nagyszámú pontatlan meghatározást eredményezett. A veszprémi crinoidák tanulmányozását ennélfogva meg kellett, hogy előzze a triaszkorú Pentacrininák összes tipuspéldányainak újbóli beható tanulmányozása. E tanulmány eredményeire e helyen csak alkalmilag hivatkozhatom. Ha azonban egyes megállapításaim dogmatikusoknak tűnnének fel, kérem olvasóimat, vegyék figyelembe, hogy azok mind első kézből származó vizsgálati eredmények. A Pentacrininák terminológiája. A nyél. Finomabb megkülönböztetések hosszabb leírásokat tesznek szükségessé. Hogy azonban terjedelmüket, amennyire lehetséges, rövidre foghassuk, a tömör, terminológiai rész bevezetéseképen célszerű lesz a Pentacrininák nyelének általános leírását előrebocsátani. A nyél ama végét, mely a kehelyhez legközelebb van, proximálisnak, a tőle legtávolabb esőt pedig distálisnak nevezzük. Ugyanezeket az elnevezéseket alkalmazhatjuk a nyél cd e f 1. szövegábra. A Pentacrinina nyelek harántmetszetei. bármely tájékára, a kacsokra, továbbá az egyes különálló nyél- vagy kacstagok felső vagy alsó felületeire. Ezek a kifejezések: «felső» és «alsó» feltételezik a rendes ülő helyzetet, melynél a korona a tengerfenéktől eláll. Miután azonban nagyon valószínű, hogy némely Pentacrininák lebegő tömbökről lefelé lógva éltek, ezek az elnevezések félrevezetők lehetnek. Mindazonáltal ajánlatos volna a nyeleket vagy nyélrészeket űgy ábrázolni, hogy a proximális végeik legyenek legfelül. Erre a régebbi szerzők nem mindig ügyeltek. Keresztmetszetben (1. szövegközti ábra) a nyél lehet: kerek (a), vagy s u b c i r k u1 á r i s (b), azaz radiális irányokban összenyomott, űgy hogy megközelítőleg ötszögű, de az oldalai és szögletei még domborúak ; lehet ötszögű (c) öt interradiális csúcsban találkozó öt egyenes oldallal, vagy subpentagonális (d), midőn az ötszög csúcsai lekerekítettek; lehet csillagalakú (e), midőn az interradiális szögek 72°-nál kisebbek, úgy hogy az őket összekötő oldalak öt radiális helyzetű, beugró szögben találkoznak, vagy substelláris (/), midőn az interradiális szögek lekerekítvék, de a beugró szögeket egyenes oldalak határolják ; lehet homorúan csillagos (g), midőn a beugró szögek homorú ívekbe olvadnak össze, vagy ötkaréjú (h), midőn a beugró szögeket domború görbék kötik össze, melyek folytatólagosan átmennek az interradiális szögeket lekerekítő görbékbe.
