A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Bakonyi triasz-korú tabulata-, bryozoa- és hydrozoa-félék
Bakonyi triasz-korú tabulata-, bryozoa- és hydrozoa-félék. 19 HYDROZOA. HYDROIDA JOIINST. ALLM. TUBULARIA C LAUS. CSALÁD: SPHAERACTINIDAE WAAG , és WENZ. NEM: Stromactinia n. Ez az új nem csupán csak a megnevezés kényelméért van alapítva. A Stromactinia tulajdonkép nem más, mint Ellipsactinia zooidcsövek és sarcorhizák nélkül. 1 A zooidcsövek hiánya olyan jelleg, a mely sok hydrozoán visszatér. STEINMANN 2 szerint ez eredeti tulajdonság, s azt mondja, hogy mindkét ismert triasz-korú hydrozoa, a Stoliczkaria DUNC. 3 és Heterastridium REUSS 4 (Syringosphaeria DUNC.) csupán a kényelmesség miatt vannak elválasztva. A Heterastridiumnak zooidcsövei vannak, míg a Stoliczkaria polypnélküli. Azonban DUNCAN olyan syringosphaeriákat is leírt, a melyekben alig vannak polypok. 5 Ugyanezt hangoztattam én néhány hydractinidá-ra. 6 Ezért a törzs coenenchymás növekedése nem alapvető különbség. Az új nem vastag, körkörös, szűk interlaminaris terekkel elkülönített mészlemezkékből alakult, a melyek radialis pillérkék által vannak összekötve. Radialis csövecskék (zooidcsövek), valamint sarcorhizák is teljesen hiányoznak, s csupán csak a zooidcsövek és a sarcorhizák hiánya különbözteti meg az Ellipsactiniá-tóA. Stromactinia triasica n. f. II. tábla, 21., 22., 23., 24., 25. ábrák. Ennek a nemnek egyetlen faja meglehetős gyakorinak látszik a bakonyi triaszban, mert több, különböző nagyságú példányt ismerek ebből. A faj mindig idegen testen él; a központi nucleus legtöbbnyire valami kagylótöredék; azonban a növekedés folyamában a hydrozoa további anyagot vonhat maga köré, a mint ezt a II. tábla 24. ábrája világosan mutatja. A lemezeknek határozott concentrikus növekedési szerkezetük van, azonban nem szabályszerűek, hanem többé-kevésbbé hullámosak és itt-ott két ilyen lemez is összeolvad. Úgy a lemezek, mint a pillérkék aránylagosan igen vastagok, a lemezközti terek igen kicsinyek. Eltekintve a zooiclcsövektől, ennek a hydrozoának a szerkezete majdnem azonos az Ellipsactinia STEINM. tithonbeli fajjal, a miként ezt STEINMANN 7 és CANAVARI 8 leírták, és a Cyclac1 VINASSA: Studi sullc Idractinie fossili; Mem. R. Accad. Lincci, 1899; 18. old. 2 STEINMANN: Triadische Hydrozoen aus dem östl. Balkan, 472. old. 3 DUNCAN: On the genus Stoliczkaria; Quart. Journ. geol. Soc., 38, 69. old. 4 R EUSS : Zwei neue Anthozoen aus den Hallstätter Schichten, 432. old. 5 S TEINMANN idézett müve 473. old. 6 V INASSA idézett müve 30., 46. oldalok. 7 STEINMANN: Ueber fossile Hydrozoen aus der Farn, der Coryniden, 116. oldal. 8 C ANAVARI : Idrozoi titoniani appartenenti alle Farn, dellc Ellipsactinidi, 21. old. 2*
