A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Bakonyi triasz-korú tabulata-, bryozoa- és hydrozoa-félék
20 Bakonyi triasz-korú tabu lata-, hryozoa- és hydrozoa- félék. 20 tiuia VIN. 1 neogénbeli formával. Felülete szemcsés vagy ránczos, rajta semmiféle dudorodást észre nem vehettem, a mi pedig néhány triaszbeli formán oly közönséges. A faj tetemes nagyságot ér el. A legnagyobb darab átmérője 21 mm., s magassága 10 mm. Sok darab szabálytalanul félgömbös alakú és alsó oldalán kivájt; némelyik babalakú, gyöngén meghajlott; egyik-másik majdnem hengeres, végein kissé kihegyezett. Termőhelye: Veszprém, Jeruzsálemhegy és IV. profil, a—b rétegek. Ennek az új formának igen nagy becse van, mert részben hézagot tölt ki a hydrozoák törzsfáján. Már 1899-ben azt mondtam föntebb említett munkám 47-ik lapján: »Hiányoznak még a triász-formák, a melyek a stromatoporákat a sphacractinidákkal összekötnék». Az új faj egész jól összeköti a két csoportot. A stromatoporák csoportja, a miként ismeretes, merőben természetellenes csoport, a mely sok távolálló állatformát egyesít. WENZEL 2 ebben három csoportot különböztet meg. Az első csoport formái, a stromatoporoidcák, csak coenenchymatikusak, ezért sem zooid-csövük, sem astrorhizáik nincsenek. Ezek, STEINMANN 3 szerint, a hydrozoák ősformái. A triaszban eddigelé csak a Sioliczkaridac VIN. (= Heterastrididae FRECH.) voltak ismeretesek, a melyeknek semmiféle lemezközti tereik nincsenek, azonban zooid-csöveik vannak. A stoliczkaridák közvetetlenül a stromatoporidákból származnak; ezekből azonban nem a sphaeraetinidák keletkeznek, hanem csak az élő cerateladák és igen valószínűleg a parkeriák. A sphaeractinidáknak, melyek igen hasonlítottak bizonyos stomatoporákhoz, eddigelé semmiféle képviselőjük nem volt a triaszban. A Stromactinia most már a családnak olyan képviselője, mely a stromatoporákkal a zooid-csövek és a sarcorhizák hiánya miatt kapcsolatos; azonban a körkörös lemezek és a lemezközti terek kiképződése, a mely a stoliczkaridákon hiányzik, a sphaeraktinidákra jellemző. így tehát a palaeozoicumtól kezdve a triász, jura, kréta és a harmadkoron át egész az élő hydractiniákhoz juthatunk. A törzsfát tehát, a melyet fentebb említett munkám 51. oldalán adtam, a következőkép egészíthetem ki: Elő Hydrocorallinae I Ceratelladae H a r m a d k o r i ? Hydrocorallinae Kréta Y. Parkeria Jura Triász Y oliczkaridae Hydractinidae I Hydractinidae I Sphaeractinidae és Hydractinidae I . . Sphaeractinidae I .. Sphaeractinidae Pal aeozoicum Stromatoporoidea p. p. 1 VINASSA : Studi sulle Idractinie fossili, Mem. R. Accad. Lincci, 11 5. szövegábra a 36. oldalon. 2 WENZEL : Ueber fossile Hydrocorallincn, 3. oldal. 3 STEINMANN : Triadische Hydrozoen, 474. oldal. ), Roma, 34. oldal,
