A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Bakonyi triasz-korú tabulata-, bryozoa- és hydrozoa-félék
10 Bakonyi triasz-korú tabu lata-, hryozoa- és hydrozoa- félék. 10 ALCSALÁD: Monticuliporinae, ni. NEM: Monticulipora D'ORB.-NICH. 4. Monticulipora (Heterotrypa) Homigi n. f. II. tábla, 1., 2., 3., 4. ábrák. Törzse buzogányszerű, majdnem gömbös, rövid vastag nyéllel s alsó oldalán könnyű, ránczos epithekával. Felületén már szabad szemmel számos, kicsiny, kerek nyílás látszik. Nagyító alatt azonban ezeken a nagyobb sejteken kívül számos kisebb sejt is mutatkozik, a melyek koszorúszerűen övezik a nagyobb sejteket, és ezeknek kiugró falain találhatók. Tangentialis csiszolatban a kisebb sejtek ezen koszorúja világosan látszik, így a II. tábla 3. ábráján; többé-kevésbbé nagy számban fordulnak elő, gyakran egyetlen sorban, azonban néha két vagy három vonalra oszolnak. Hosszmetszetben, a II. tábla 4. ábráján, nagy, egyenletesen széles csövek látszanak, igen távol álló fenéklemezekkel. A falak vastagságában a kisebb csövek 1, 2 vagy 3 sorban találhatók s ezeket igen közel álló, egyenlőközű fenéklemezek hidalják át. Úgy a nagyobb, mint a kisebb sejtek mindig bimbózással szaporodnak. A csövek határozott csomósán sugaras elrendeződésben sorakoznak. Ez, a dimorphizmusa és falainak vastagsága folytán igen érdekes faj valódi Heterotrypa gyanánt tekinthető. Legnagyobbátmérője 7'5 mm., magassága 6 mm., a nagyobb sejtek átmérője 05 mm., a kisebbeké 0'05 mm. Termőhelye: Veszprém, Jeruzsálemhegy. 5. Monticulipora (Heterotrypa?) Bittneri n. í. I. tábla, 27., 28., 29. ábrák. A kicsiny, buzogányszerű példánynak felülete kicsiny, sokszögű, meglehetősen nyomott sejtnyilásokkal borított, a melyeknek falai igen kevéssé domborodottak. Alsó oldala csupasz, sejtnyílásai azonban nincsenek, minthogy a sugarasan elrendezkedett csövek fölfelé irányulnak. Tangentialis metszetben nagyobb és kisebb, sokszögű sejtek láthatók, a melyeket meglehetős vékony falak választanak el. 1 A fal majdnem teljesen szerkezet nélküli, csupán erős nagyítás alatt látszik itt-ott egyes szemcsék nyoma a középső vonalban. Hosszanti csiszolatban, az I. tábla 29. ábráján, kisebb-nagyobb, szabályszerű, sugarasan rendezkedett csövek látszanak, a melyek bimbózással szaporodnak. — A fenéklemezek szabálytalanul oszlanak el és a kisebb csövekben általában számosabbak, mint a nagyobbakban. A fenéklemezek szabálytalansága, a csövek különböző volta valódi Mon/iculipora-jcgyek. A falak, habár nem is mindig nagyon vastagok, mégis a heterotrypák falaihoz közel állanak. Nagyobbik átmérője 16 mm. ; magassága 12 mm. (?) ; a sejtek átmérője 03—05 mm. Termőhelye: Veszprém, Jeruzsálemhegy. 1 Az I. tábla 28. ábráján a lithographus tévedéséből a falak egy kissé a kelleténél vastagabbaknak vannak rajzolva.
