A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Új szivacsok, tabulaták és hydrozoák a Bakonyból
12 Uj szivacsok, tahulatálc és hydrozoák a fíakonyból. A főcsöveket kisebb-nagyobb csatornák kötik össze egymással. Az ilyen csatornák meglehetős ritkák, de sokkal gyakoribbak, mint a Pachypora Lóczyana VIN.nál. 1 A csiszolatokban ezeken a csatornákon kívül még kisebb (II. táb., 8. ábra) és nagyobb (II. táb., 9. ábra) pórusok láthatók a sejtfalban, melyek a csatornákba torkolnak bele. A csövek, mint már mondottuk, csupán sarjadzás útján szaporodnak. Az új faj a Bakonyból származó P. Lóczyana ViN.-től azonnal megkülönböztethető külső alakja, sejtjeinek szabálytalan formája, falainak csekélyebb vastagsága, csöveinek szabálytalansága és rövidsége, továbbá pórusainak nagyobbszámú összeköttetései alapján. A Pachypora 2 curvata W AAG , et WENTZEL-ről is meg kell itt emlékeznünk, minthogy ennél a fajnál is megfigyelhetők azok a sajátságos kiszögelések, melyek osztódásra emlékeztetnek (1. a XCVII. táb., 1 c ábráját). A P. curvata hosszmetszete is nagyon hasonlít a P. triasina-éhoz. Egy pillantás W AAGEN és WENTZEL XCVII. táblája 3 b ábrájára és az én II. táblám 8., 9-ik ábráira bárkit könnyen meggyőzhet ennek a megjegyzésnek a helyességéről. Különböző bélyegek elválasztják azonban ezt a két fajt: p. o. a külső alak, a P. curvata szabálytalan tabulái és sokkal nagyobbszámú pórusösszeköttetései. Lelőhelye: Veszprém, Jeruzsálemhegy. — Unicum. CHAETETIDAE E. H. GEN. Monotrypa NICH. Monotrypa (Monotrypella) obumbrata n. f. (II. táb., 10—12. ábra.) Egy Balatonra-telepen ülve, s attól részben elpusztítva kicsiny, 6'5 mm hosszú, 2 mm széles példány fordul elő, melyet egyenletes sejtjei és számos, minden csőben elhelyezkedő teljes harántfalai alapján igazi Monotrypa-nak lehetett meghatározni Minthogy falai megvastagodtak s epithecája hiányzik, a faj a Monotrypella alnembe osztható be. Ebből az alnemből eddigelé a bakonyi triászból csupán a Monotrypa (Monotrypella) hirsuto-muralis PAPP 3 volt ismeretes. A bekérgezett telep kezdetben szabályosan, legyezőszerűen terjed szét (II. táb., 10., 11. ábra), majd szabálytalanul meggörbül. Felszíne ismeretlen. A sejtek kerekdedek és egymás közt valamennyien egyenlők. Csövei rövidek, szélesek, szabályosak, számos meglehetősen egyenletes közökben elhelyezkedő harántfalaktól áthidalva. A csövek csupán sarjadzás révén szaporodnak. Osztódást nem figyelhettem meg. A fal sötét középvonala világosan előtűnik. Mikroszkóp alatt jól látszik, hogy ez a sötét vonal számos gömbölyded, szabálytalanul elosztott parányi testecskéből áll. 1 Bakonyi triasz-korú tabulata-, bryozoa- és hydrozoa-félék, 5. 1., I. táb., 6—10. ábra. 2 WAAGEN und WENTZEL, I. Productus-Limestone Fossils. 6. Coelenterata; Mem. of the geolog. Survey of India, XIII. sor., 846. 1., XCVII. táb. 1—3. ábra. 3 Bakonyi triasz-korállok, 14. 1., I, táb., 5ab ábra.
