A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Új szivacsok, tabulaták és hydrozoák a Bakonyból
Új szivacsok, tabulaták és liydrozoák a Bakonyban. 11 A darabnak 24 mm az átmérője és 8—9 mm a magassága. Valószínűleg a szivacs elülsőbb szegmentumainak egyikével van dolgunk. Lelőhelye: A példány az A. Lörenthey-xo, vonatkozólag eddigelé ismeretlen lelőhelyről, a dörgicsei Leshegy felső szántóföldjéből származik. TABULATA E. H. FAVOSITIDAE E. H. GEN . Pachypora LINDSTR. em. Ezt a palaeozói nemet már 1901-ben ismertettem a bakonyi triászból. Egy további fajról, mely kétségtelenül szintén ehhez a nemhez tartozik, ez alkalommal számolhatok be. Pachypora triasina n. f. (II. tábla, 6—9. ábra) A telep korongalakú, felül domború, 26'5 mm széles és 8'5 mm magas.' Mélyen kivájt alsó felét meglehetős szabálytalan, concentrikusan ránczos epitheca borítja. Felszínének sejtjei nagyok, sokszögűek, imitt-amott többé-kevésbbé lekerekítettek, kevéssé kiemelkedő falaik vannak s nem egyenlő nagyságúak; dimorphizmus azonban nem tételezhető fel, minthogy a növekedés kizárólag sarjadzás útján történik. Tangentiális metszetében (II. táb., 7. ábra) mikroszkóp alatt azonnal felismerhető a sajátságos Pachypora-szexkezei. Kisebb-nagyobb szabálytalan sokszögű sejtek tűnnek elő, melyek közül egynéhányat majdnem teljesen, másokat csupán a kerületi részen sugaras rostos mészpát töltött ki; utóbbiakon kerekded belső arca mutatkozik. A fekete, rostos középvonal mindenütt élesen előtűnik. Sajátságos módon helylyel-közzel nyelvalakú kiszögelések találhatók, melyek élénken emlékeztetnek osztódásban lévő sejtekre, olyanformán, mint a Chaetetes-nél. Az ilyen kiszögeléseket nem lehet csatornáktól átfúrt faldarabokkal összetéveszteni, mely utóbbiak egészen másképpen festenek. Osztódás útján történő szaporodás szintén ki van zárva, mert a hosszmetszetekben itt is, — miként az összes ismert Pachypora-fajoknál, — csupán sarjadzást figyelhettem meg. Ezek a kiszögelések valószínűleg csupán a stereoplasma szabálytalan felhalmozódásai avagy a kövesedés folyamataira vezethetők vissza; alighanem így is áll a dolog, hiszen az ilyen kiszögelésekben sötét középvonal nem látható. Hosszmetszetében (II. táb., 8., 9. ábra) számos szabálytalan, rövid, radiálisan elrendezett tágas cső látható, melyeket harántfalak csak igen szórványosan hidalnak át. A sötét, rostos középlemez itt is élesen előtűnik s a stereoplasma rétegzése világosan látható. 1 Az a fényképlemez, mely erről a darabról megcsiszoltatása előtt készült, sajnos, eltörött, miért is a már megcsiszolt darabot újból le kellett fényképezni.
