A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
134 A balaton vidéki bazaltok. Minthogy ezek szerint a legújabb vizsgálóknak, t. i. HALAvÁTS-nak és LÖRENTHEY-nek a nézetei a bazalterupczió korára vonatkozólag nemcsak a régebbi megfigyelések eredményeivel szemben, hanem még egymásközt is lényeges eltérést mutatnak, a Balaton-vidék bazalterupcziójának a korát még mindig nyílt kérdésnek kell tekintenünk. 2. Az erupcziók kezdete. Mindazokat a helyeket, a hol a bazalterupczió terményeit telepedésökben tanulmányozni lehet és a honnan az eddigi szerzők bizonyító érvei eredtek, sorra felkerestem ; e közben újabb helyeket fedeztem fel s újabb megfigyelésekre tettem szert s így abba a helyzetbe jutottam, hogy egyrészt autopszia alapján tehetek megjegyzéseket az eddigi szerzők megfigyeléseire és konklúzióira és másrészt új oldalról vethetek világosságot erre a régi, de még mindig megoldatlan kérdésre. A szerzők túlyomó nagy része szerint — mint föntebb láttuk — a bazalterupczió a pontusi vagy pannóniai korszak vége felé ment végbe s csakis LÖRENTHEY IMRE foglalt állást a levantei időszak mellett, még pedig annyira kategorikusan, hogy föntebb említett nagyterjedelmű monográfiáját egyenesen azzal a kijelentéssel fejezi be: „Ma már, azt hiszem, nem lehet abban kételkedni, miszerint a mai Balaton északi részén a levantei korszakban működtek a bazaltvulkánok". Minthogy engem megfigyeléseim mégis kételkedésre köteleznek, első sorban is LÖRENTHEY IMRE érveit kötelességem tárgyilagos bírálatnak vetni alá. LÖRENTHEY régebbi (1895. évi) érve az volt, hogy a mint „A székelyföldi szénképződmény földtani viszonyairól" czimű értekezésében kimutatta, a Székelyföldön a Congeria triangularis P. sp.-nek határozott kagylók a Dreissensia cfr. Miinsteri BRUS sp-szel azonosítandók s így a székelyföldi bazalterupcziók, valamint, per analogiam, a Badacsony bazaltja is, a levantei korszakba tartozik. Ezzel az analógiával szemben meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Dreissensia cfr. Miinsteri BRUS sp.-t sem ő, sem HALAVÁTS, sem senki más nem találta eddigelé, a Balatonvidék üledékes rétegeiben, a típusos Congeria triangularis-t pedig a bazalttufa fekvőjét alkotó homokrétegekből bőven gyűjthetni Fonyódon vagy a Tihanyi félsziget Gödrös oldalában. Erre a régi érvre, illetőleg feltevésre elegendő ennyit megjegyeznünk. Ujabb megfigyelései közül kettőt említ fel LÖRENTHEY ismételten (18, 23, 184, stb. 1.), t. i. a felsőzsidi bazaltelőfordulást és a fonyódi Fonyódhegy települési viszonyait. Ezekre már kissé bővebben kell kiterjeszkednünk. A felsőzsidi bazaltelőfordulásról i. m. 18. lapján ezeket írja LÖRENTHEY: „Keszthelytől északkeletre a zsidi -patak völgyében levő Zsid községtől keletre a bazalttal fedett Nagy- vagy Öreglázhegy nyugati részén, a Nagyréti patak völgye felett közvetlenül a bazalt alól gyűjtött VITÁLIS ISTVÁN dr. csillámdús sárga homokból Unió W etzleri D UNKER és Melanopsis decollata STOL. ?-t.
