A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
135 A balaton vidéki bazaltok. Ez alatt régibb pannóniai korú homok- és agyagpadok váltakoznak". Es tovább ezt írja: „Zsid községtől keletre a Fertőshegy aljában SZORTO (recte : SZANTI). 1 FERENCZ kútjából kapott porhanyó homokos agyagból a következőket sikerült kipraeparalnom: Melanopsis decollata STOL. ? és Neritina (Clithon) sp. ind. „Hogy e két előfordulás rétegei milyen viszonyban vannak egymással — írja tovább LÖRENTHEY — azt nem tudom, annyi azonban tény, hogy a fertőshegyi előfordulás vagy egykorú az öreglázhegyivel vagy annál régibb, fiatalabb semmi szín alatt sem lehet. Rendkívül érdekes — olvassuk tovább LÖRENTHEY művében — a lázhegyi előjövetel annyiban, hogy itt lehet egyedül teljes biztonsággal megállapítani a bazaltkitörések biztos levantei korát, mivel a bazalt itt világosan az eddig legfiatalabbnak ismert felsőpannóniai emeletbeli Unió Wetzler i-d ús homokot fedi". Minthogy az Öreg-Lázhegy lábán és a Förtéshegy padmalyán gyűjtött fossziliáim azon kis részének feldolgozásáról, a melyeket felszólításra LÓCZY LAjos-nak, a Balaton-bizottság elnökének, küldtem, s a melyek LÖRENTHEY IMRE-nek, mint a balatonmelléki congériás rétegek újabb feldolgozójának szakavatott kezeihez kerültek, csak LÖRENTHEY IMRE munkájának imént idézett soraiból értesültem és minthogy e szavakból az is kitűnik, hogy LÖRENTHEY e helyeket autopsziából nem ismeri, csak most jegyezhetem meg, hogy a Nagy- vagy Öreg-Lázhegy nyugati lábán a Nagyréti-patak völgye fölött gyűjtött fossziliáim nem „közvetlenül" a bazalt „alól" valók és hogy itt nem fedi a bazalt az Unió Wetzleri-s homokot, a miből önként következik, hogy itt ezek alapján „a bazaltkitörések biztos levantei korát" „teljes biztonsággal" nem lehet meghatározni. E rendkívül érdekes hely települési viszonyait a következőkben ismertethetem: A Nagyréti-patak lapos katlanvölgyéből az Öreg-Lázhegy felé haladva, három fő térszinten megyünk át. A völgy-medenczét magát lösz takarja, a melyet 3—6 méter mély szakadék-árkok rovátkolnak. A lösz kb. 250 méter magasságban a tenger színe felett széles padmalyhoz simul, a mely 250—280 méter magasságú övben kerül felszínre s a lösszel borított medenczéből a bazalttakaró meredekebb lejtőjéhez vezet át. A padmaly agyagból és homokból áll s nagyobbrészt szőlőkertek vannak rajta. Maga a bazalttakaró e padmaly felett emelkedik m. e. 290 méter magasságtól kezdve meredek fallal. A homokból és agyagból álló széles padmaly peremén, a lösztakaró széle felett, ott, a hol a Lázhegyről észak-északnyugalra levezető völgyelés eléri a padmalyt, két kis patakárok közében van az a kis halom, a hol az Unió Wetzleri-s padot, illetve fluviatilis homoklencsét felfedeztem, míg maga a bazaltostakaró e széles padmaly belső, felső peremén kerül felszínre meredek fallal. A kis halom egyik oldalát a csermely alámosta s a szakadás következtében embermagasságnyi vastagságban van feltárva. E feltárás szerint alul agyagos, feljebb lazább szürke homokos agyag s fent mintegy 20 cm. vastag verhenyes, csillámos homoklencse van telve Unió Wetzleri-héjakkal, a melyet mintegy arasznyi vastagságban löszszel és televénynyel 1 SZANTI FERENCZ kútja homokos agyagából is én szedtem e kövületeket s azok szintén LÓCZY L. útján jutottak LöRENTHEY-hez.
