A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
Veszprém városának és tágabb környékének geologiai le ír ása. 71 zett mészköveket és sárgásszürke bitumenes márgás és meszes palákat hozott felszínre. Ez a két kőzet — úgy vettem észre — váltva is települ, bár a márgásmeszek zöme valamivel magasabb helyzetet látszik elfoglalni és faunájuk is inkább czefalopodákat, míg a barnásszürke tömör meszek a FRECH által kiemelt alsóerdei törpe lamellibranchiata faunát szolgáltatták, 1 a melyet ARTHABER a decurtata zóna kagylós fácieszének tekint (Lethaea II. Meditter. Alpine Trias 420. 1.). Ez a termőhely a következő faunát szolgáltatta: Spiriferina Mentzelii DKR. sp. Terebratnla vulgaris SCHLOTH sp. Cassianellaanipezzoana BITTN. MUT.praecnrsor FRECH. Daonella Sturi BEN. Posidonomya vengensis mut. alt a FRECH Pecten discites SCHLOTH. „ sp. (Bittner) BAKA. „ Entolinni sp. Gervilleia Alberti Credn. Mysidioptera silvatica FRECH Nncnla cnneata GOLDF. „ Goldfnssi ALB . var. Ctenodonta elliptica GOLDF. sp. mut. nov. praecnrsor FRECH „ lineata GOLDF. sp. mut. nov minntissima FRECH Leda (?) excavata GOLDF. sp. Myoplioria proharpa FRECH Balatonites lineatns ARTH. „ cf. Scylla ARTH. „ sp. ind. juv. Ceratites trinodosus MOJS. „ sp. ind. ex aff. Beyrichi MOJS. Ptychites flexnosus MOJS. „ cf. megalodiscus BEYR. sp. Az országúttól északnyugatnak, tehát folytatólag a fedő felé a kőzet meszesebb és világosabb féleségekbe megy át, de sok szarukövet is tartalmaz. Sőt a szarúkőtartalom helyenkint annyira megszaporodik, hogy egyes nagyobb kőtömzsökök tiszta szarukőből állanak. Innen való a Ptychites megalodiscus egy példánya, a melynek anyaga szintén tiszta szarukő. Még feljebb az erdő egyes ösvényein található s a régi makkrakás alkalmából kiemelt kőzetdarabok már határozottan a tridentinus mész szürkés vagy halványveresféleségéinek külsejét ötlik magukra. A fásítás gödreiből kiemelt kovasavas meszek fedője felé dolomitos kőzetek kerülnek elő s ezeket az^ országút felől nyugatnak felhúzódó gyenge lejtésű háton végignyomozhatjuk egészen a legközelebbi börczig, a melyen a dolomitok szálban álló vastag padokat képeznek Dülésük NW. 40°. Csapásuk irányában a nyugati dombsoron is hasonló dolomit áll. Északnyugat felől még egy hosszúkás tető csatlakozik az előbb említettekhez, a melynek déli végén márgás kőzetdarabok is hevernek, míg nagyrésze ennek is dolomit. Ennek a börcznek a kőzetei is a nyugati dombsor rétegsorába illeszkednek, valamint még ama sötét bitumenes mészkövek is, a melyek ezen legészakibb dolomit 1 FRECH : Új kagylók stb. 10. 1. Pal. függ. FRECH úr ugyanitt felemlíti, hogy BITTNER megemlékezik egy ugyancsak Alsóerdőről származó és reichenhalli mészre emlékeztető kőzetdarabról, a melyen apró Modiolák és Gervilleiák láthatók. Ez a kőzetdarab, a mint azt maga BITTNER is írja, nem innen való és itt tudomásom szerint ilyenfajta mészkő nincs is. A közeli Köveskúti-pusztával határos ú. n. Apróserdő déli sarkában azonban vannak mészkövek, a melyeken a fentemlített apró kagylók gyakoriak, és ezek a lemezes mészkőhöz tartoznak. Ellenben az ugyancsak B<TTVFR által emlílett Pecten Entolium spt.-t tartalmazó kőzet határozottan Alsóerdőből való és pedig az országút mentén feltárt kőzetek sötétbarnás meszes csoportjából. A-
