A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 78 fedőjében az ott elvezető erdei úton húzódnak át és raibli brachiopodákat, meg apró megalodontákat tartalmaznak. Ezen a keleti dombsoron a feltárások rosszak s azért az itt talált kőzetekről a nyugati dombsor azonos értékű kőzeteinek tárgyalásánál ejtek majd szót. A nyugati dombsor hosszában készült az alsóerdei szelvény. a) Az alsóerdei, szelvény. (IX. szelvény az I. tábla 6. ábráján.) A veszprémi Alsóerdőnek többször említett nyugati dombsora az erdő nyugati szegélye mentén vonul fel SSE-ről NNW-ra csaknem 2 km. hosszúságban. Ez is mint a keleti, egész hosszában erdővel fedett, a mi természetesen az észlelésnek itt is nagy akadálya. De kisegít bennünket részben egynéhány kőfejtő részben az a körülmény, hogy a dombok tetején többnyire szálbanálló kőzeteket is találunk és végül az is, hogy a dombsor hosszában elhúzódó szántóföldek lösztakarója elég vékony arra, hogy a rajtuk járó eke itt-ott az altalajt is megbontsa és felszínre vesse. Kezdjük tehát a fekű felől. Attól a ponttól, a hol a füredi országút az Alsóerdőt Füred felé elhagyja, nyugati irányban egy dülő út vezet Faész felé. Ezen az úton ugyancsak nyugati irányban haladva 500 lépésnyire érjük el az első emelkedés lábát s vele a szelvény legmélyebb tagját: a) a megyehegyi dolomitot. A dolomit közvetetlenül az út mellett nyitott murvagödrökben van feltárva. Felső szakasza vékonyabban rétegzett s a felsőörsi szelvényben is rajtanyugvó dolomitos márgával végződik. Ha az úton továbbhaladunk nyugatfelé, azt vesszük észre, hogy az úton keresztül egyes rétegcsoportok húzódnak át, egy északnak nyitott ívet formálva. Az ív szárai közé egy kisebb szántóföld és az Alsóerdőnek délnyugati sarka illeszkedik. Ezen az alig egy-két holdnyi területen a füredi országút mentén ismertetett lerakodásokat mind megtaláljuk, sőt a Reitzi szintnek zöld tufáit is. Megvannak itt elsősorban : b) a barnás mészkövek a törpe faunával és balatoniteszekkel; azután b {) a szürke márgás meszek a trinodosus szint legelterjedtebb czefalopodáival. Úgy vettem észre, mintha ez a kétféle fácziesz itt váltakozva települne. Feljebb, magán az említett szántóföldön s az ezt szegélyező árokban c) a Reitzi zóna zöld tufái és üreges, szaruköves, májsárga mészkövei láthatók. Még feljebb, különösen a délnyugati erdősarokban, több régi avarfedte kőfejtőben c x) a tridentinus mész szépen fejlődött padjai lépnek felszínre, a melyekre azután itt is, mint az országút mellett, c.j) vastagon rétegzett fehér kovasavas és erezett dolomit következik. Padjai NW.-nak dűlnek 30°-kal. Különben ebben az egész csoportban a rétegdűlés az emiitett ívszerű csapáshoz igazodik NE. - N.—NW. közt felváltva. d) Ezen dolomit a fedő felé márgás külsőt vesz fel és apró kövületnyomokat is tartalmaz. Itt már a szarukőtartalom csak egyes apró göbökre szorítkozik. A pados dolomit a tridentinus mészre való szabályos telepedésénél fogva ezen mészkőnek felső szakaszát, a rajtfekvő márgás és apró fossziliákat tartalmazó féleség pedig a sólyi márgát látszik helyettesíteni.
