A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
69 Waldheimia angusta SCHLOTH. sp. Waldheimia angnstaeformis BÖCKH Ezen brachiopodás lerakodásokat a két erdőcskében valamint a köztük felhúzódó köves szántáson végig nyomozhajtuk. Felettük a trinodosus szint kőzetei következnek. Mindjárt ott, a hol az északi erdőrészt NE-ről SW-nak átszelő út az erdő északkeleti (országút menti) peremét éri, adecurtata dolomit felett egy sárgásszürke, morzsalékos márgát találunk, a melyben jól felismerhető brachiopodák (Spiriferina Mentzelii, Sp. fragilis, Spirigera trigonella) mellett czefalopoda átmetszetek is mutatkoznak. Odább nyugatra majd délre az erdőtalajból, de kivált a köves szántásból már törhető anyagot is nyerhetünk, a melyben különösen Ptychites-ek gyakoriak. A kőzetanyag olyan, mint a kádártai sötétebb szürke és szarúköves féleség és egy sárgásbarna különben kétféle: van egy vagy akár a berekhegyi. A cserhalmi anisusi lerakódások tőszomszédságában a fedő felé üreges, szarúköves, sárga meszek és igen gyéren egyes zöldesszínű márgás kőzetdarabok is mutatkoznak. Ezen tulajdonságok — mint tudjuk — a Reitzi szint kőzeteit illetik és lehetséges, sőt valószínű, hogy a szóbanforgó anyag csakugyan ennek a szintnek a képviselője, de a kérdésnek végleges eldöntésére ez időszerint kevés a megbízható észlelet. Ám a wengeni rétegek már kétségtelenül jelen vannak az egész vonulat hoszszában és pedig petrografiailag kitűnően jellemzett tridentinus mész alakjában. Az északi erdőcske tridentinus meszében megtaláltam a Daonella Lonimeli-t több példányban. Ugyaninnen való még három czefalopoda: a Proarcestes snbtridentinus MOJS , Monopkyllites vengeusis MOJS. és Arpadites sp. ind., valamint egy-két rossz kagylótöredék is. 1 A Lommeli zónát fedő füredi mészhez számítható kőzetanyag csak a nyugati erdőfolton fordul elő, még pedig azon mezei dülőút mentén, a mely a Cserhalompuszta északi erdőrészletét átszelve a nyugati erdőrész északkeleti pereme hosszában vezet el. Itt ugyanis világos, sárgásszürke, kevéssé szarúköves és élesen hasadozó mészkövek hevernek nagyszámban, kivált az út mellett és az erdőszélben. 1 A legújabb időben a Cserhalompuszta ezen részén egy kőfejtőt nyitottak, a melyben a tridentinus mésznek felső, világos változatait találjuk meg kitűnő feltárásban. Ez a feltárás fosszilis tartalma mellett még annyiban is érdemel kiváló figyelmet, hogy benne a világos tridentinus változatnak világosszürke és szaruköves mesze zöldes márgaburokkal fedett és ugyanilyen szinű diabáztufás rétegekkel váltakozik. LÓCZY a hozzá felküldött anyagból a következő faunulát válogatta ki: Trachyceras ladinum KLPST. sp. Monopkyllites wengensis KLPST. sp. Arpadites Arpadis Mojs. „ Szabói BÖCKH sp. „ Telieri Mojs. Celtites epolensis Mojs. Arcestes subtridentinus Mojs. „ cf. pannonicus Mojs. Orthoceras cf. campanile Mojs. „ sp.ind. Ezeket a rétegeket itt úgy fedőben, mint feküben a tridentinus mész típusos vörös kőzete veszi körül. Ezen előjövetel jelentőségét kétségtelenül emeli azon körülmény, hogy tufás tartalma a Reitzi rétegekkel való petrografiai és genetikai rokonságra utal.
