A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. fakad fel, — tehát ott, a hol a morzsás dolomittakaró alatt fekvő víztartó rétegek vetődések útján közelebb jutnak a felszínhez. De mindezeknél jóval gazdagabb forrásokat találunk magánál Kádártánál. Ezeknek annyi a vizök, hogy fakadásukhoz közel már malmot hajtanak. Szintén dolomitok alól fakadnak fel. Használható forrást találunk még a Geleméri-pusztánál és az odább északkeletre álló utászháznál. Igen jó forrás csörgedez a Gelemértől Szentistván felé vezető országút mellett, az ú. n. Disznódomb tövében is. Ez a werfeni palákból búvik elő és a tetőről délkeleti irányban leszalad a Séddel egyesülő Litéri-patakba. A felsoroltakon kívül apróbb források vannak még Hajmáskérnél és Sólynál is. A Séd baloldala hidrográfiai tekintetben a veszprémi fensíknak nagy ellentéte. Ez a terület térkép után ítélve egy nagy vízgyűjtőnek tetszik, a mely délkeletnek, tehát a Séd medre felé lejt. De a ki ez után ítélve a területen vizet keresne nagyon csalódnék; mert ez a sivár, majdnem 400 km' 2 terjedelmű dolomitmező elnyel minden cseppet, a mely reáhull, anélkül, hogy abból valamit a rajta tengődő tenyészetnek juttatna. A mi csekélyke vizet e területen találunk, az mind az északi párkány hegy ­ségek tetején fekvő fiatalabb kőzetek alól szivárog le. Területünkön a Séd bal­oldalán felbuggyanó bővebb vizű forrásokat csak a már említett herendi neogén lera­kódások keretében találunk. Ilyen a hárságyi kavicstetők szűrte Csapberki-patak és a Kisbükk alól délkeletnek szaladó Márkói-csermely. Ettől kezdve azután elmehetünk keletnek egész felvételi területünk határáig, a mi légvonalban is 20 kmnyi távolság és bebarangolhatjuk Jutástól a Papod-hegyig és Hajmáskértől Márkóig az összes erdőket, berkeket, hegyeket, völgyeket anélkül, hogy csak egy korty vízzel enyhíthetnők szomjunkat. Az itt tanyázó pásztornép, erdővédők, szénégetők, favágók árnyas földbe ásott cserépkorsókban tartanak vizet hétszámra. Nem csoda, ha e földdarabon elterülő erdőséget a vad is kerüli. Csak a lejtő alján, már magánál a Sédnél fekvő Rátótnak van egy csekélyke kis csurgója. A hosszú lejtőn kifejlődött völgyek felső szakaszukban szintén meredek falzattal kísért mély vízmosások; míg alsó részükben, a mely már magán a sülyedt mezőn képződött, valóságos vádik, — és tartós záporoknak kell beállni, hogy a víz rajtuk egészen a Sédig leérhessen. Itt már jóval kevesebb a tektonikai eredetű völgy, — vagy ha vannak is, úgy azokban a törés a dolomit vastagságán belül maradt és így azt kimutatni csak ott lehet, a hol a törést egyszersmind rétegtorlódás is kíséri. Vízben csak a Rátót és Jutaspuszta között elterülő Sédmellék bővelkedik, a már több­ször említett Miklád. Ott, a hol ez a süppedékes, zsombékos rétség az északi dolomit­szegélylyel határos, forrás forrást ér, a mi — azt hiszem - abban leli magyarázatát, a miben a Veszprém körüli források felfakadása, hogy a víztartó márgás rétegek egyes törések mentén ott is a felszín közelébe jutottak. Ez a forrásfejekben bővelkedő terület az egyetlen, a mely itt már az ókori embernek is alkalmasnak mutatkozott állandó megtelepedésre, amennyiben ezen a helyen egy nagyobb terjedelmű római telep romjaira akadtunk. A völgyek mélyreható gyökerei a mező északi párkányzatát feldarabolják. Egynéhány a párkányhegység gerinczét mélyen hasítja, különösen azok. a melyeknek mentén a párkányzaton tektonikai zavargások észlelhetők, e miért is ezen völgyek gyökereit már magán a zirczi fensíkon találjuk. Jelentékenyebb a már említett Csapberki-völgy (8'5) km., a Kisbükkalja (7'5 km.) a Slézingerárok (10 km.), az Esztergálvölgy (11 km.), a melynek Gyertyánkút alá nyúló kettős gyökere közt csörgedez a caprotina mész fedőjéből fakadó ú. n. Hármas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom