A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

41 határforrás, továbbá a Papod háta mögül, tehát már a zirci medencéről délkeletnek kanyarodó Répavölgy (13 km.) és a vele összenyíló Gyökeresárok (12 km.), amelynek eredetét Lókúton túl találjuk s a mely ezért, épp úgy, mint nyugati ikertársa a bakonyi mezozoós korú lerakódásoknak mind a négy szisztémáját éri. Azután az Eplény mellől lehúzódó Határvölgy, a mely a veszprémi és a zirci fensík közötti közlekedés fővölgye. Ezen vezet fel a veszprém—győri vasút is és ez a Bakony leghíresebb szurdokvölgyének, az északnyugatra haladó Czuhavölgynek az ellenlábasa. Végre a felvételi terület keleti határát jelölő Aszóvölgy, a melynek főgyökere Malomrét néven felnyúlik (Olaszfalu és Zircz közé; hossza 18 km. Vidékünk vízrajzi érdekességei végül még a lefolyástalan medencék is. Legtöbbje a fődolomit elterjedési határán belül marad, csak a zsófiapusztai mélyed fiatalabb korú lerakódásokba. Ennek területe 8 km.

2 Még nagyobb (9 km.

2) a Kövesgyüripusztától keletre fekvő dolomitmedence, az ú. n. Dobra, melyen több nyelőt is találunk. Megemlíthető még a szentkirály-szabadjai Cserhalompuszta mellett fekvő és szintén fődolomitba mélyedő 5 km

2 terjedelmű befolyástalan katlan az ú. n. Kaszavölgy, a melyet különben egészen lösz föd be. Kisebb, lefolyástalan medencék és nyelők elszórtan az egész dolomitplatón előfordulnak, sőt egy helyen, a tési Bérhegy aljában még egy rövid folyású búvópatakot is találunk, a mi a plató karsztszerű jellegét még jobban kidomborítja.