A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. diszlokácziók, a levegő és víz valának. A fővölgy aszimmetriája legszebben a jutashajmáskéri szakaszon fejlődött ki. Veszprémnél a Séd S alakú kanyarulattal hirtelen északnak fordul s ezen irányát megtartja Jutásig és pedig egy haránttörés mentén, a mely a veszprémi rétegeket érte s a mely e rétegek kisebbfokú eltolódásával is járt. Jutásnál a folyó elhagyja a veszprémi fensík meredek szegélyét és egy északnak domborodó ívben a mikládi rétségen át kanyarog Kádártáig Azonban ezen községen túl csakhamar ismét visszatér a fensík meredek falai alá s el sem is hagyja azokat Hajmáskérig. Hajmáskérnél a Sédfolyás végképpen elhagyja az eddig követett északkeleti irányt s vele magát azt a hosszvölgyet is, a mely az egész tágabb értelemben vett Bakonyt északi és déli félre osztja. Vize itt egy derékszögű könyök alatt hirtelen délkeletnek fordul s belép ama haránthasadékba, a mely úgy a veszprémi, mint a litéri hosszanfutó törést Vilonyától Hajmáskérig kettévágja. Ezen harántos hasadék mai szélességét és így a bakonyi Sédvölgy és a Mezőföld közötti vasúti összeköttetés létesítésére alkalmatos voltát is bizonyára a Séd víz erodáló hatásának lehet betudni. Vilonyával a folyó 150 m. tengerszín feletti magasság mellett a Bakony hegységet, illetve a Balatonfelvidéket elhagyja Bakonyi útja kitesz körülbelül 46 km -t. Eredő pontjának magassága 460 m.; esése Veszprémig 238 m., Veszprémtől Vilonyáig 72 m., összesen 310 m., vagyis minden 100 méterre átlag 0'67 m. A Séd mellékvölgyei általában egyforma jellegűek. Csak nem valamennyi meredek falú, szordokszerű kimosás és uralkodó irányuk magán viseli a hegység belső szerkezetének bélyegét. A jobboldaliak a veszprémi dolomit platóba vájódtak bele, a mit a heg3^ség ezen részének sűrű harántrepedezettsége könnyített meg. A szentgáli mellékvölgyek vízszegénységéről már megemlékeztem. Ezeknek leghoszszabbja a Szentgáli-hegyvidéken kanyargó Mészvölgy (1 1 km.), a melynek gyökerét a Kabhegy északi aljában épült Zsófiapusztánál elterülő lefolyástalan medenczében találjuk, azért nincs is állandó vize Ugyanilyen a Faész község aljából kiinduló és északnjuigatnak húzódó, majd többszörös irány-változtatás útján keletnek forduló Tekeresvölgy. Tövénél több forrást találunk, a melyek márgás és meszes talajból fakadnak, de ezeknek vizét is hamar elnyeli a márgákat északról kísérő dolomit. Torkolatához közel is van benne elég bővizű forrás, melyet el is vezetnek a közelfekvő Csatármalomhoz a malomhajtó Sédvíz gyarapítására. Általában a mi számbavehető vizet kap a Séd a jobb oldalról, az mind a Veszprémi-fensíkról ered, a melynek összetételében márgás, meszes és homokos kőzetek is szerepelnek. Tekeresvölgyön alul Veszprémig magában a Sédmederben, illetőleg a folyó keskeny árterén is találunk több ponton, de csak kevésbbé jelentős forrásokat pl. a Sédnek csatári holtágában De már a Kiskúti-csárdánál elég bővizű források fakadnak. Ezekkel, valamint a város mellett fekvő fejesvölgyi forrásokkal a Séd vize ezelőtt jócskán gyarapodott, amennyiben másodperczenkint 17—18 liter vizet szolgáltattak; most azonban a víz egyrésze a város ivóvíz-szükségletét fedezi vízvezeték útján. A Kiskúti-csárdával szemben fekvő városi malom mellett is kibugygyanik a víz és pedig a meredek dolomitlejtő lábánál, ami kétségtelenül már márgás kőzetek közelléttére utal. Hasonló körülmények közt fakadnak a fejesvölgyi források, valamint magának a városnak területén azelőtt kutaknak kimélyített sintérkúti-festőutczai, úrkúti, komakúti, völgyikúti és a Jutás felé eső aranyosvölgyi források. Veszprémen túl a Kádártán át Hajmáskérig, sőt ezen túl is húzódó széles dolomitövön is számos kisebb forrás tör elő. Mondhatni valamennyi haránttörések mentén