A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. szakadt werfeni palákból álló litéri Csererdő (271 m.) 1, a veszprémi Nagy- és KisKilátóhegy (324 m., illetőleg 308 m.), azután a veszprémi Alsóerdő (366 m.) és nyugaton a vámosi Kőröshegy (349 m.). Mindezek azonban oly jelentéktelen emelkedések, hogy az igazi fensík nyújtotta általános képet semmikép sem zavarják meg. Átlagos magassága (55 adat nyomán) 246 m. Végre a negyedik rész a Séd felső völgyétől délre eső Szentgáli-hegyvidék. A Balatonfelvidéknek nagy dolomitplatója itt emelkedik a legmagasabbra. A fensíknak területünkre eső részén a hegyek három hatalmas és délkeletnek nyíló patkó alakú ívben sorakoznak egymás mellé (1. ábra). E hármas hegysort részbenjiosszúkás lőszlapályok, részben erodált völgyek választják el egymástól. A legkülső s egyszersmind a legnagyobb ív északi ága a rátóti depresszió nyugati folytatódásának irányába esik. Helyét most alacsonyabb hullámvidék foglalja el, úgy hogy itt a dolomitállvány alig hord magán egy-két jelentékenyebb tetőt, mint a szentgáli Somodhegyet, 4. ábra. A litéri völgy déli hasadék fala, fődolomitból, Litér és Szentistván között. A kép jobb oldalán látható cserjés pup diabásztufás ííllitből áll. vagy a bándi Essegvárhegyet és anyagát inkább csak egyes völgyek kimosott oldalaiból látjuk kibukkanni a lösztakaró vagy neogonkorú lerakódások alól. Az ívnek nyugat felé domborodó kanyarulatán van az egész sorozatnak legmagasabb emelkedése, az Üstihegy (537 m.); melléje sorakszik délnyugat felől a Külső-Ustihegy (513 m.) és az Ihartű (485 m.). Ezentúl a sort a Zsófiapuszta lapálya szakítja meg. A patkóvonal déli ága már a 601 m. magas Kabhegy hatalmas bazalttömegét érinti. Mentében még a következő magasabb csúcsokat találjuk: a Somberek (453 m.), a Jákóhegy (455 m.) és a Csepelhegy (438 m.); de ezek már mind a mi területünkön kívül esnek. A középső sorozat északi szárnya keleten a veszprémi Csatárhegygyei (376 m.) kezdődik. Innen az ív mentében nyugatnak, délnek majd délkeletnek kanyarodva a 1 A litéri völgyidet déli peremén Litér és Vilonj'a között egy cserjével benőtt kis pup messziről szembeötlik. Eddig ezt a kis félreeső helyet nem nézte meg geologus. Nagy meglepetésemre diabász intruziókkal átnőtt paleozoi (?) sötét, fillites palából állónak találtam a púpot. Lóczv.
