A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

164 A balaton vidéki bazaltok. Kitetszik ez a következőkből. A nagyvázsonyi édesvízi mészkő, mint az előző szakaszban kimutattam, konvex viviparái alapján az alsó levantei emelethez (a középső plioczénhez) tartozik, ha tehát sikerülne a közvetetlen település alapján bebizonyítani azt, a mit LÓCZY LAJOS vél, hogy „a nagyvázsonyi édesvízi mészkő a Tálódi erdő bazalttakarójának a feküjében van" (1. e munka 17. oldalán a 8. sz. szerkesztői jegyzetet), valóra válnék az a sejtelem, hogy a bazalterupcziók felső határa a felső plioczén vagy az alsó dilu­vialis korszakba esik. Olyan hely azonban, a hol a bazalttufa vagy a bazalttakaró alsó levantei korú édesvízi mészkőre települne közvetetlenül, eddigelé nem isme­retes. A térszíni helyzetet pedig, azt t. i. hogy a nagyvázsonyi édesvízi mészkő tér­sz í n i 1 e g alacsonyabban fekszik mint pl. a Tálódi erdő bazalttakarója, e kétféle képződmén}' korviszonyának megállapításánál nem lehet döntőnek elfogadnunk, ha meggondoljuk, hogy az édesvízi mészkövet a térszíni helyzet bizonytalan alapján egyes szerzők a pontusi rétegek főzömének a fekvőjébe, mások ellenben a pon­tusi rétegek főzömének a fedőjébe helyezték. A míg tehát nem lesz ismeretes a Balaton vidékén olyan feltárás, a hol a bazalt­tufának vagy a bazalttakarónak a levantei korszak jellemző kövületeit tartalmazó édes­vízi üledékre való közvetetlen reátelepülése egész világosan s minden kétséget kizáró­lag nem látható, a település alapján, nézetem szerint, nem tehetjük a bazalt­erupczió felső határát a felső plioczén vagy az alsó diluviális korba s mindaddig fent kell tartanom a Földtani Társulat 1907. évi május 1-én tartott szakülésén is kifejezett meggyőződésemet, hogy a nagyvázsonyi édesvízi mészkő a bazalterupcziót követő posztvulkanikus szénsavas forrásokból, illetőleg egyes turjánokból ülepedett le, vagyis hogy a nagyvázsonyi édesvízi mészkő csak érinti, csak környezi a Tálódi erdő bazalt takaróját az említett genetikai kapcsolat következtében, de a fekvőjét nem alkotja. E meggyőződésemhez köt az a megfigyelésem is, hogy a pulai árokban, a mint arról mindenki meggyőződhetik, világosan és határozottan látni, hogy a kereszt közelében az édesvízi mészkő közvetetlenül a bazalttufán fekszik. A pulai árok alsó részében azonban, habár csak igen-igen elvétve is, édesvízi mészkődarabok is vannak. Ha az erupczió alkalmával felragadott zárványok ezek az édesvízi mészkődarabok, bizonyító erejök azon sejtelem mellett, hogy a bazalt-erupczió a felső plioczén vagy az alsó diluviális korszakba is felnyúlik, csak úgy volna, ha a levantei korszak jellemző kövületeit is tartalmaznák. Az édesvízi mészközárvány maga is felette ritka a Balatonvidék bazaltos kőzeteiben, olyan pedig, a mely a levantei emelet jellemző fossziliáit zárná magába, eddigelé ismeretlen. Magát az édesvízi mészkőzárványt levantei kövületek nélkül azért nem tartom elegendő érv­nek a mellett, hogy a bazalt-erupczió felső határa a felső plioczén vagy az alsó dilu­viális korszakba is felnyúlhat, minthogy, mint fentebb — a 119. lapon — kimutattam az eddig BÖCKH JÁNOS-ÍÓI, LÓCZY LAJOS-ÍÓI és tőlem talált édesvízi mészkő zárványok mind a második és a harmadik erupczió-cziklus bazaltos kőzetterményeiből kerültek elő, már pedig, minthogy az édesvízi meszes képződések már az első bazalterupczió cziklust is kísérhették és követhették, egész természetes, hogy ezen első erupczió­cziklust kísérő és követő édesvízi meszes képződések darabjai belekerülhettek zár­ványként a második és a harmadik vagyis a későbbi bazalterupczió terményeibe a nélkül, hogy ezáltal a bazalterupczió felső plioczén kora mellett bizonyítanának, mint­hogy pl. oly édesvízi mészkőzárvány, a mely Congeria-t tartalmaz, nem volna a fentiek szerint döntő érv a bazalterupczió felső plioczén korúsága mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom